A NASA költségvetése és a Hubble-űrtávcső
(Rovat: Űrpolitika, Távoli világok kutatói , Űrcsillagászat Európában - 2005.02.11 08:55.)

A Hubble sorsa ismét (és egyre komolyabban) megpecsételődni látszik: a napokban előterjesztett új NASA-költségvetésben egy centet sem terveztek a javítására.

Ami a megszorításokat illeti, a második Bush-adminisztráció első éves költségvetési tervezete általában szűkebbre szabja az amerikai kutatási intézmények pénzügyi kereteit az októbet 1-jén induló 2006-os költségvetési évre. Szövetségi szinten a csökkenés 1,4%-os, és az oka végső soron az iraki szerepvállalás deficitnövelő hatása.

Ezen belül a NASA még látszólag nem is jár rosszul: 16 és fél milliárd dolláros (2,4%-os) növekedésre számíthat. A többletforrásokat a Hold és a Mars jövendő emberes kutatásának előkészítése - a Bush-terv megvalósítása - viszi majd el. A pénznövekmény azonban a korábban ígértnek csak a fele, így néhány program áldozatul fog esni a hangsúlyok átrendeződésének.

Az egyik áldozat lehet a Jupiter holdjainak kutatására tervezett Jupiter Icy Moons Orbiter (JIMO), amelyet egyrészt túl drágának, másrészt túl kockázatosnak is tartanak - legalábbis a nukleáris elven működő, újszerű hajtómű miatt. A csillagászati programok közül a csillagok nagyon pontos pozíciójának mérésére alkalmas Space Interferometry Mission (SIM) két éves késedelmet szenved, 2012-re ígérik az indítását. A James Webb Űrteleszkóp ugyan továbbra is a 2011-es tervekben szerepel (megnövelt költségvetéssel), de a NASA - a mostani álláspontja szerint - nem tervezi már a Hubble Űrtávcső javítását. A műszer várhatóan 2008-ra mondja fel végleg a szolgálatot, fedélzeti akkumulátorainak elöregedése miatt.

A Hubble sorsáról a vita talán meg nem zárult le, de az esély a sikerre egyre kisebb. Sean O'Keefe, a NASA épp most távozó vezetője szerint egy emberes javító küldetés a nemsoká újra repülő űrsiklókkal túlságosan is kockázatos. Egy közelmúltbeli szakértői jelentés szerint viszont az automata űreszközzel történő javítás nehezen kivitelezhető - és a jelek szerint túl költséges is. A javításra szükséges dollár-százmilliók helyett a Hubble csak 93 milliót kap, amiből meg kell oldani a nagyméretű mesterséges égitest biztonságos „visszahozatalának” megtervezését (persze nem az eredetileg tervezett módon, épségben, az űrrepülőgép rakterében, hanem a légkörbe juttatva, úgy, hogy a felszínt elérő darabok az óceánba zuhanjanak).

A NASA mérnökei időközben kidolgoztak egy módszert arra, hogy az űrtávcső élettartamát kicsit (kb. egy évvel) meghosszabbítsák. Úgy fest, hogy a helyzet stabilizálásra szolgáló giroszkópok közül egyszerre kettő is elegendő lehet, így a még működőképes négyből kettőt tartalékolni lehetne arra az időre, amikorra a többiek már elromlanak. (Nature, 2005. február 10.)