Indiai űreszköz a Nap kutatására
(Rovat: Űridőjárás, India a világűrben - 2023.09.02 10:00.)

Pályára állt az Aditja-L1 (Aditya-L1), amely a Nap–Föld rendszer belső Lagrange-pontja felé tart.

Ez az L₁ jelzésű Lagrange-pont – amely az űrszonda nevébe is bekerült – a Napot és a Földet összekötő egyenes mentén egy olyan speciális egyensúlyi hely, ahol a két égitest tömegvonzó ereje kiegyenlíti egymást. Az ennek a környezetébe küldött űreszközök állandóan a Nap és a Föld között tartózkodnak, így ideális módon, zavartalanul tudják megfigyelni központi csillagunkat, miközben az adatokat a Föld felé sugározzák. Az L₁ pont környezetében, amely tőlünk mintegy másfél millió km távolságban van, régóta működik például az 1995-ben indított európai–amerikai SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) napkutató szonda.

Az aranyfóliába burkolt, közel 1,5 tonna starttömegű indiai Aditja-L1 (Aditya-L1) űrszonda az indításra való előkészítése során. A név jelentése szanszkrit nyelven Nap. (Kép: VDOS / URSC / ISRO)

A szeptember 2-án magyar idő szerint 8:20-kor felbocsátott Aditja-L1 űrobszervatórium India első űreszköze a Nap kutatására. A küldetés nem sokkal azután indult, hogy a Csándráján-3 (Chandrayaan-3) űrszonda Vikrám (Vikram) egysége sikeresen leszállt a Holdra és leengedte Pradján (Pragyan) holdjárművét, amelyek egy holdi nappalon keresztül végeznek kutatásokat az égitest déli pólusvidéke közelében. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (Indian Space Research Organization, napszondája most még a Holdnál is messzebbre indult, egy PSLV-XL (Polar Satellite Launch Vehicle) rakétával startolt Sriharokota szigetéről, a Satish Dhawan Űrközpontból.

Az űreszköz kezdeti pályája alacsonyan húzódik a Föld körül. Itt elvégzik a fedélzeti rendszerek első tesztjeit, majd fokozatosan távolodnak el bolygónk közeléből. Az L₁ Lagrange-pont körüli ún. halo pályát bő 100 nappal később elérve, a szonda a Nap forró koronáját, a Nap aktivitását (például a flereket, koronakidobódásokat), a csillagnak a Földre és környezetére kifejtett hatását (az űridőjárást) kutatja majd. Fedélzetén hétféle tudományos műszeregyüttes kapott helyet. Az indiai napszonda amerikai dollárba átszámítva mintegy 45 millióba került, fejlesztésén 2008 óta dolgoznak.

Az Aditja-L1 felépítése. (Kép: ISRO)

Az Aditja-L1 műszerei:

• VELC (Visible Emission Line Coronagraph): „mesterséges napfogyatkozást” előidéző, vagyis a napkorong erős fényét kitakaró koronagráf, a kiterjedt napkorona látható és infravörös tartományban való megfigyelésére;
• SUIT (Solar Ultraviolet Imaging Telescope): a Napot az ibolyántúli tartományban, 200 és 400 nm hullámhosszak között, 11 színszűrővel vizsgáló távcső;
• SoLEXS (Solar Low Energy X-ray Spectrometer): a röntgenflerek és a napkorona fűtésének tanulmányozására szolgáló röntgenspektrométer;
• HEL1OS (High Energy L1 Orbiting X-ray Spectrometer): egy hasonló, de nagyobb energiákon érzékeny röntgenspektrométer, a dinamikus napkorona és a kitörések alkalmával nagy sebességre felgyorsított részecskék kutatására;
• ASPEX (Aditya Solar wind Particle Experiment): a napszél protonjait és nehéz ionjait vizsgáló részecskedetektor;
• PAPA (Plasma Analyser Package for Aditya): plazmavizsgáló berendezés a napszél elektronjainak, a részecskék energiaeloszlásának kutatására;
• Háromtengelyes magnetométer az L₁ pont közelében a bolygóközi mágneses tér mérésére.

(Fantáziakép: ISRO)