Európai mozaik – 2024. február (2. rész)
(Rovat: Űrcsillagászat Európában, A nemzetbiztonságért , Az űrállomás és Oroszország - 2024.03.01 09:15.)

Sorozatunk e havi zárásaként ugorjunk el a kontinens nyugati, majd a keleti „végeire”.

Nagy-Britannia

Nagy-Britannia 7,7 milliárd fontot kíván kétoldalú együttműködések keretében elkölteni különféle tudományos, asztrofizikai és Naprendszer-kutatási projektekre. Ezt február közepén, a szingapúri GSTC-n (Global Space and Technology Convention) jelentették be. A tervezett projektek és költségvetésük:

• Csándráján-2 és Sukráján (Royal Holloway és ISRO, India), 306 000 font: Célja a több sávban működőképes radar adatainak feldolgozása egy újonnan kifejlesztendő szoftverrel, mely a Hold déli pólusának felszín alatti jegét és a Vénusz felszínét elemezné.
• Star-X (University of Leicester és NASA, USA), 650 000 font: Az univerzum kialakulásához kapcsolódó, magas szintű adatok webes portálon történő hozzáférésének biztosítása, beleértve az adatok feltöltését is.
• FIR (távoli infravörös) küldetés (University of Sussex és NASA, USA), 1,1 millió font: Szupravezetős érzékelők, érzékelőrendszerek, optikák, szűrők és adatcsatornák fejlesztése egy olyan potenciális küldetés számára, amely a bolygórendszerek kialakulását és a galaxisok fejlődését tanulmányozhatná.
• HABIT (University of Aberdeen és JAXA, Japán), 320 000 font: A légkör és a felszín hőmérsékletének, a szél irányának és sebességének, valamint a páratartalomnak a mérésére szolgáló műszeregyüttes, amelyet majd egy – a víz körforgását, valamint az égitest kémiáját és lakhatóságát vizsgáló – Mars-roveren kívánnak elhelyezni.
• I-MIM (The Open University és a CSA, Kanada), 2 millió font: Nagy teljesítményű detektorok fejlesztése az International Mars Ice Mapper orbiterre szánt multispektrális és sztereokamera-rendszerek számára. Az űrszonda a vörös bolygó felszín alatti jégmezőit vizsgálná.
• Lunar Spectroscopy (University of Leicester és iSpace, Japán), 1,5 millió font: Speciális, lézer spektrométeren alapuló spektroszkópok kifejlesztése, melyeket különféle holdfelszíni roverekre és leszállószondákra lehetne elhelyezni.
• CosmoCube (University of Cambridge és NASA, USA), 1,5 millió font: CubeSatos projektvezetés, kutatás-fejlesztés, hasznosteher- és műholdplatform-építés. Az űreszköz az univerzium kozmikus háttérsugárzásának spektrális változásait vizsgálná egy szélső pontosságú radiométerrel.

Orosz–ukrán háború

Korábban beszámoltunk arról, hogy az orosz–ukrán háború során a megtámadott nemzet katonai, rendvédelmi és civil szervezetei is kiterjedten alkalmazták (és alkalmazzák) a SpaceX vállalat Starlink rendszerét. Február 11-én viszont az ukrán hírszerzési főigazgatóság (GUR) bejelentette, hogy bizonyítékaik vannak arra, hogy a SpaceX Starlink terminálokat (és adatátvitelt) biztosít a harcoló Oroszországnak is. A GUR szerint lehallgatott rádióbeszélgetések bizonyítják, hogy az orosz fegyveres erők 83. Légiroham (Légideszant) Dandárja a donyecki régióban található Kliscsjivka és Andrijivka körzetében a Starlinkkel (is?) biztosít internetkapcsolatot. A GUR bejelentése egyébként három nappal a SpaceX azon sajtóközleménye után jelent meg, melyben az amerikai cég azt közölte, hogy „semmilyen üzleti kapcsolatban nem áll az orosz kormánnyal, vagy annak fegyveres erőivel”.

Az orosz–ukrán háború természetesen nem csak földön, vízen és levegőben, hanem az információs térben is zajlik. S ha ezt a fenti hír nem bizonyította volna, itt van egy másik, talán még érdekesebb kommunikációs adok-kapok. Február 17-én délután Oroszország csak egyetlen harci repülőgépének (egy Szu-35Sz-nek) a lelövését ismerte el, megjegyezve, hogy a gép sérülésekkel ugyan, de hazatért, és a pilóta életben van. Ugyanekkor Ukrajna állította, hogy aznap reggel, a fenti repülőgépen kívül még további két Szu-34-es vadászbombázót is megsemmisített a légvédelmük. Ennek bizonyítására aznap kora este Mikolaj Olescsuk, az Ukrán Légierő parancsnoka egy térképet mutatott arról, hogy a KOSZPASZ-SARSAT globális műholdas segélykérő rendszer nem egy, hanem összesen négy vészjeladója működött.

Olescsuk megjegyezte, hogy míg a Szu-35Sz együléses vadászgép, a Szu-34-es vadászbombázó kétüléses. Azaz egy ilyen a hármas lelövés – ha a repülő személyzet szerencsés, akkor – öt katapultálást jelent. Márpedig a KOSZPASZ-SARSAT jeladók a katapultülésekben helyezkednek el. S bár működésük csak a katapultálást erősíti meg, nem azt, hogy a pilóta életben van, az biztos, hogy legalább négy katapultülés működött aznap reggel. Ez pedig lehetetlen egyetlen, együléses gép megsemmisítése esetén. Hozzátette, hogy a térképek alapján „orosz kollégái most már tudhatják, hogy hol keressék nem hiányzó kollégáikat”. (A KOSZPASZ-SARSAT rendszert már több évtizede hozta létre az akkori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kanada, s ahhoz azóta mások is – például India – csatlakoztak. A rendszer lényege, hogy a túrájukon vagy hajózáskor, repüléskor, esetleg épp egy űrhajó visszatérésekot bajba kerültek adóberendezése jeleket sugároz az általában poláris pályán keringő meteorológiai holdak „potyautasként” utazó vevőkre, melyek azután az információt – a pozícióval együtt – elküldik a földi mentésirányító központokba.)

Belarusz

E sorok írásakor március 21-re várjuk annak az orosz űrhajónak a startját, amelynek fedélzetén utazhat az első fehérorosz űrhajós. Pontosabban űrhajósnő, hisz Minszk szándéka az, hogy az ország első kozmonautája nő legyen. Emiatt mind az elsődleges, mind pedig a tartalék személyzetben a fehérorosz kozmonauta egy hölgy. A Bajkonurból startoló Szojuz MSZ-25 személyzete a tervek szerint Oleg Novickij parancsnok (Oroszország), Marina Vasziljevszkaja fedélzeti mérnök (Fehéroroszország) és Tracy Caldwell Dyson (Egyesült Államok) – első képünkön.

Tartalékaik (azonos üléskiosztással): Ivan Vagnyer, Anasztaszia Lenkova és Donald Pettit (a lenti protokollfotón). A tervek szerint az űrhajó az ISS orosz oldalán található Pricsal modulhoz csatlakozik a start után kb. 3 órával. A rövid látogatás után a fehérorosz hölgy Novickij és Loral O'Hara (USA) társaságában tér majd haza a Szojuz MSZ-24-gyel. (A Szojuz MSZ-25 várhatóan szeptemberig marad az ISS-nél, visszatérő személyzete Oleg Kononyenko, Nyikolaj Csub és Tracy Caldwell Dyson lesz.) (A cikk korábbi változatában a nevek helytelenül szerepeltek, ezért elnézést kérünk.)