A Galaxis távoli infravörösben
(Rovat: Űrcsillagászat Európában, A hét képe - 2009.10.05 08:30.)

Az új európai infravörös űrtávcső, a Herschel első látványos képeinek egyike a Tejútrendszer síkjának egy részletekben gazdag vidékét mutatja, ahol a hideg csillagközi gáz dominál.

A májusban indított Herschel távcsövét, még a tesztmérések idején, szeptember 3-án a Dél Keresztje csillagkép irányába állították, s a Galaxis fősíkjának környékét tanulmányozták. A hely ideális célpontnak tűnt a műszerek kipróbálásához, mivel várható volt, hogy itt bőségesen találhatók csillagközi molekulafelhők, különböző hőmérsékletű gázanyaggal. Két fedélzeti képalkotó műszer, a SPIRE (Spectral and Photometric Imaging REceiver) és a PACS Photoconductor Array Camera and Spectrometer is készített felvételt az égbolt ugyanazon, kb. 2°×2°-os részletéről. A régió mintegy 60° szögtávolságra van a Tejútrendszer centrumától. A Földtől mért látóirányú távolsága több ezer fényév.

Az összesen öt ún. távoli – vagyis a látható fényétől messzebb, inkább a mikrohullámú tartományhoz közel eső – infravörös hullámhosszon készített felvételeket színkódolták és összekeverték, így adódott az alább bemutatott látványos kép. A piros szín a hideg (<10 K-es) gázanyag, a kék a valamivel magasabb hőmérsékletű csillagközi gáz eloszlását mutatja (felső kép). A sötét részeken látható fényes foltok, mint gyöngysoron a gyöngyök, a környéken keletkező csillagokra utalnak.

A SPIRE és a PACS műszerek kombinált képe. A színkódolás: 70 μm - kék; 160 μm - zöld; 250, 350 és 500 μm - a vörös árnyalatai.

Az alsó képen a két műszerrel kapott eredmények külön-külön, a fentitől eltérő színkódolással. Balra a SPIRE (70 μm - kék; 160 μm - vörös), jobbra pedig a PACS (250 μm - kék; 350 μm - zöld; 500 μm - vörös) felvétele látható. (Képek: ESA / SPIRE & PACS konzorciumok)

A gázfelhők szálas szerkezete, a turbulens mozgásra és az aktivitásra utaló jelek a kutatókat is meglepték. Ilyesmit ezidáig még nem tudtak megfigyelni ekkora szögfelbontással, a Herschel ugyanis az eddigi legnagyobb átmérőjű (3,5 m-es) tükörrel felszerelt űrteleszkóp. Ráadásul detektorai a távoli infravörös tartományban érzékenyek, amelyben a hideg csillagközi gáz sugárzása domináns. A látható fény tartományában a galaktikus sík ezen vidékei sötétnek látszanak, mivel a poranyag elnyeli a mögüle jövő sugárzást. Hasonló infravörös megfigyeléseket a Földről lehetetlen végezni. A Herschel mérései alapján következtetni lehet az ott levő gázanyag mennyiségére, hőmérsékletére és összetételére, valamint az új csillagok keletkezésének körülményeire.