Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Készítsünk éggömböt!
(Rovat: Űrcsillagászat Európában - 2007.11.26 08:40.)

A vállalkozó kedvűek akár így is megünnepelhetik, hogy tíz éve készült el az európai Hipparcos mesterséges hold csillagkatalógusa, amely máig a legpontosabb.

Az ESA 1989-ben indult és 1993-ig működött csillagászati műholdja asztrometriai méréseket végzett, a csillagok minden addiginál pontosabb pozíció- és sajátmozgás-mérésére készítették. A Hipparcos (High Precision Parallax Collecting Satellite, magyarul: nagypontosságú parallaxismérő műhold, de a betűszó nem véletlenül emlékeztetett a nagy ókori görög csillagász, Hipparkhosz nevére) katalógusát 1997-ben publikálták. A mérések újrafeldolgozásával azóta lehetővé vált a pontosság további növelése.

Az első, és azóta is egyetlen asztrometriai műholdat százezernél is több fényes csillag pozíciójának megmérésére tervezték. (A világűrből kapott adatok a földi méréseknél 10-100-szor pontosabbak voltak.) A hold működési ideje lehetővé tette, hogy a pozíciók változásait is regisztrálják. Többes csillagrendszereket, s a fényességmérések révén számos változócsillagot is felfedeztek.

Az 1997-re elkészült Hipparcos-katalógus majdnem 120 ezer csillag adatait tartalmazza. Az eredetileg nem tervezett Tycho-katalógus kisebb pontossággal ugyan, de sokkal több, közel egymillió csillag pozícióit adta meg. (A 2000-ben elkészült Tycho-2-ben 2,5 millió csillag található.) Türelmes, minden részletre kiterjedő munkával sikerült a Hipparcos katalógusát tovább finomítnai. Az új változat, amelyben a koordináták pontossága kb. kétszer jobb, idén szeptember végén jelent meg. Az adatok újrafeldolgozásánál olyan apró hibahatásokat is figyelembe vettek, amelyeket annak idején a nagy számítási igény miatt nem lehetett. Ilyenek pl. a mikrometeorit-becsapódások vagy a napelemmozgatás hatásai a műhold tájolására. Az a számítási program, ami bő egy évtizede hat hónapot vett igénybe, az a mai technológiával egy személyi számítógép egyhetes használatával elvégezhető.


A címben ígért „éggömb” (valójában egy szabályos ikozaéder, vagyis 20 egybevágó szabályos háromszöglappal határolt test) egyik felének kiterített felszíne. Ha az innen letölthető két A4-es oldalt kinyomtatjuk, az alakzatokat kivágjuk és a fülek mentén összeragasztjuk, máris megvan az emlék...


...ami így fog kinézni.

A Hipparcos katalógusa egészen a következő asztrometriai űreszköz, a szintén az ESA által felbocsátandó Gaia szonda katalógusáig az elérhető legnagyobb és legjobb marad. A Gaia a tervek szerint 2011-ben indul a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontja közelébe. A méréseit 2020 körül összegzik majd.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024