Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Továbbjutott európai programjavaslatok
(Rovat: Űrcsillagászat Európában, Távoli világok kutatói - 2007.10.23 09:14.)

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2015 és 2025 közötti tudományos programjaira a nyári határidőig ötven javaslat érkezett. Most megnevezték az első bírálati forduló nyerteseit.

A Cosmic Vision 2015-2025 felhívás fő tudományos témaköreiben (az élet keletkezési feltételei, a bolygók kialakulása; a Naprendszer eredete és kialakulása; a világegyetem alapvető törvényei; a világegyetem keletkezése, szerkezete és fejlődése) félszáz javaslatot tettek európai kutatók. Egy részük nemzetközi együttműködésben, más űrügynökségek részvételével valósulhatna meg. A javaslattevők közül 3-3 közepes (az ESA részéről legfeljebb 300 millió eurós) és nagy (maximum 650 millió euróba kerülő) terv gazdái kaptak lehetőséget ötletük részletes kidolgozására. A többlépcsős kiválasztási folyamat 2011-ig tart. Végül mindkét kategóriából egy-egy program kap esélyt a megvalósulásra. Az elkészítendő űreszközök startja 2017-2018 folyamán várható. A jövőbeli programok érdekességén túl a magyar űrkutatókat azért is különösen érdekelheti a lista, mert addigra minden valószínűség szerint hazánk is az ESA teljes jogú tagjává válik. Ezért ezeknek a „mi programjaink” is lesznek. Lássuk hát, hogy mely javaslatok jutottak túl az első szűrőn!

A Laplace űrszonda – megvalósulása esetén – a Jupitert és holdrendszerét kutatná. A Jupiter holdjai közül kiemelkedik az Europa jelentősége, amelyen a jégkéreg alatt lehetséges, hogy folyékony vizet tartalmazó óceán húzódik. A valószínűleg a NASA közreműködésével megvalósítható űrszonda három keringő egységet bocsátana pályára az óriásbolygó körül, az Europa, a többi hold, illetve a Jupiter légkörének és magnetoszférájának a vizsgálatára.

Szintén az amerikai partnerekkel együtt képzelték el a Tandem űrszondát. Ez újra a Szaturnuszhoz, illetve a Titan és Enceladus holdakhoz indulna. A Cassini eredményei által felvetett, még nyitott kérdésekre a választ egy keringő és egy leszálló egységeket szállító szondával keresnék. A Titanra egy ballon és három felszíni mérőegység jutna. A két Naprendszer-kutató javaslat közül a választás arra fog esni, amelyiket a következő években a nemzetközi partnerekkel való egyeztetés nyomán hasznosabbnak ítélnek.


A 12 űreszközt magába foglaló Cross Scale javaslat célja a Föld plazmakörnyezetének részletes, több térbeli skálára kiterjedő, egyidejű vizsgálata. Olyan alapvető kérdésekre keresné a választ, hogy miképpen gyorsítják a lökéshullámok a töltött részecskéket, és hogy a mágneses rekonnexió (átkötődés) jelensége nyomán hogyan áramlik az energia. Elfogadása esetén a program a japánokkal együtt valósulhatna meg.

Szintén a JAXA japán űrügynökség a lehetséges partner a Föld Nap körüli pályája közelében keringő kisbolygóról mintát hozni szándékozó Marco Polo kísérletben. Elfogadása esetén a program a Naprendszer eredetére és fejlődésére, a kis égitestek szerepére vonatkozó adatokkal gazdagítana bennünket.

Az űrcsillagászati programok sorában két javaslat is érkezett a sötét energia – a világegyetem tágulását gyorsítani látszó, egyelőre rejtélyes fizikai hatás –, és a sötét anyag – a csak a tömegvonzása nyomán érzékelhető, elektromágneses sugárzást ki nem bocsátó és el nem nyelő anyag – mibenlétének kutatására. A Dune (Dark Universe Investigator, egy nagylátószögű optikai égtérképező űreszköz) és a SPACE (egy a közeli infravörös tartományban működő égtérképező műhold) más megfigyelési technikával, de hasonló tudományos célokat szeretne elérni. Az ESA illetékes bizottságai jövő tavaszig eldöntik, hogy melyiket támogassák a továbbiakban.

A távoli csillagok körüli bolygókat kereső Plato a csillagok fényerejének igen pontos mérését végezné, hasonlóan a most működő francia-európai COROT-hoz. A fényváltozások alapján az anyacsillaguk előtt átvonuló bolygók mellett a csillagok rezgéseit is tanulmányozhatná.

Az infravörös űrobszervatóriumok következő generációját a Spica képviselné. Ez egy nagyméretű, hűtött érzékelőkkel felszerelt teleszkóp lenne, amellyel a Naprendszert, a bolygó- és csillagkeletkezés folyamatait, a korai világegyetemet tanulmányozhatnák. Nagy felbontással, nagy látómezővel működne, színképeket is készítene. A javaslat közös a JAXA japán űrügynökséggel.

A röntgencsillagászok álma a XEUS (X-ray Evolving Universe Spectroscopy). A röntgen-űrobszervatóriumok új nemzedékébe tartozó műszerrel a modern asztrofizika számos égető kérdését – többek közt a szupernagy tömegű fekete lyukak keletkezését, a galaxisfejlődést, az univerzum nagyléptékű szerkezeteinek kialakulását – kutatná. A XEUS a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-féle librációs pontja (L2) körül állomásozna. Egyik különálló része a tükör, a másik a detektor lenne.


Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021