Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Európa „leszáll” a Holdon
(Rovat: Űrcsillagászat Európában - 2006.08.21 07:39.)

A SMART-1 űrszonda két hét múlva éri el a Hold felszínét, de a leszállás nem lesz sima...

A becsapódás előre jelzett időpontja szeptember 3-án közép-európai idő szerint reggel 7:41 körül lesz. A történet 2003 szeptemberében, a SMART-1 indításával kezdődött. Akkor még senki sem tudta pontosan, hogy az Ariane-5 hordozórakétával felemelkedő kísérleti holdszonda sorsa végül mi lesz. A SMART-1 egy kistömegű, induláskor is mindössze 366 kg-os űreszköz volt, és a becsukott napelemekkel együtt elfért egy 1 m-es élű kockában. A Holdig ionhajtóművel jutott el. A kis tolóerőnek köszönhetően az út 14 hónapba telt. Ekkor a SMART-1 Hold körüli pályára állt, majd a felszín feletti keringési magasságát folyamatosan csökkentették.

A 385 ezer km-es Föld-Hold távolság legyőzéséhet az ESA szondája 100 millió km-es utat tett meg. (Viszont ezalatt mindössze 60 liter „üzemanyagot” – xenont – fogyasztott!) A SMART-1, amely jelenleg az egyetlen űreszköz a Hold körül, először a pólusok fölött húzódó, erősen elnyúlt (300 km és 3 ezer km között változó magasságú) pályáról kezdte fényképezni a felszínt. (A SMART-1 programjáról alkalmanként mi is beszámoltunk, ld. a lenti linkgyűjteményt.)


A szonda holdközelben immár 300 km-nél alacsonyabban kering, és utoljára még nagyfelbontású felvételeket készít egy-két kijelölt érdekes helyszínről. A kontrollált becsapódásra közepes déli szélességeknél, a Hold felénk eső oldalán kerül majd sor, hogy az eseményt a csillagászok könnyen megfigyelhessék. Maga az ütközés igazán nem lesz nagyerejű. A szonda sebessége csupán 2 km/s lesz, a felszínen ütött kráter 3-10 méteres átmérőjű és 1 m mély. Ekkora sebet produkál egy kb. 1 kg-os meteorit, ha a Holdnak ütközik. A becsapódás szöge – hacsak a szonda nem ütközik egy hegyoldalnak – különösen alacsony lesz. (A talajt éréskor a sebesség függőleges komponensére csak kb. 70 km/h-t becsülnek.) A Hold százezernyi természetes krátere mellett ez az egy már igazán nem sokat számít.

Júniusban és júliusban az ESA irányítói egy sor manővert hajtottak végre, hogy az esemény ott és akkor következzen be, ahová és amikorra eltervezték. A nagy földi teleszkópok figyelnek majd a kicsapódó anyag tömegére, mozgására, az ütközés energiájára, s a színkép alapján mérik a felszín anyagi összetételét. Az adatokat a később indítandó becsapódó szondák tervezéséhez is fel tudják használni. A SMART-1 rádió-vivőjelét, illetve annak elnémulását földi rádiótávcsövekkel is figyelik majd. A legpontosabban ezzel a módszerrel lehet majd megállapítani a megsemmisülés időpontját és helyét.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021