Óriás exobolygók
(Rovat: Űrcsillagászat Európában, Szárnyaló képzelet , Távoli világok kutatói - 2005.05.24 09:12.)

A kanadai MOST űrtávcső segítségével azt figyelik, milyen hatással vannak a távoli bolygórendszerek óriásbolygói csillagjukra.

A kanadai MOST (Microvariability & Oscillations of STars) űrtávcsővel a már régóta ismert exobolygó-rendszer, a tau Bootis csillaga és bolygója közötti kölcsönhatást figyelték meg. A csillag ugyanis olyan fényességváltozásokat mutat, amelyek periódusa a bolygó keringési idejével van összhangban. A MOST űrtávcsövet kifejezetten csillagok apró fényességváltozásainak vizsgálatára fejlesztették ki.

A csillagászok szerint a fényváltozást az okozza, hogy a csillag felső rétege a bolygó keringési periódusához „igazodik”, az óriásbolygó kötött keringésre készteti a csillagot. Hasonló jelenség figyelhető meg a Föld-Hold rendszerben is, ahol bolygónk kényszeríti égi kísérőnket arra, hogy mindig ugyanazon oldalát fordítsa felénk. A tau Bootis esetében azonban a kisebb kísérő készteti a csillag felső rétegeit, hogy a bolygó 3,3 napos keringési periódusát követve mozogjanak. Mindez azért képzelhető el, mert a bolygó mintegy egy huszad csillagászati egységre kering a központi égitesttől, tömege pedig négyszerese a Naprendszer legnagyobb bolygójának, a Jupiter tömegének.

A MOST űrtávcsővel 2004-2005 folyamán kilenc ismert exobolygó-rendszer csillagának fényváltozását vizsgálták. A megfigyelt változások többféleképpen is magyarázhatók, okozhatják a csillag felszínén lévő foltok, a bolygó okozta árapályhatás, valamint a kísérővel való mágneses kölcsönhatás is. Egy másik rendszer, a HD179949 esetében például a csillag fényességváltozását azzal magyarázzák, hogy a bolygó és a csillag mágneses terének kölcsönhatásaképp a kísérő felmelegíti a csillag felszínének egyes területeit.