Óriások nyomában
(Rovat: Űrcsillagászat Európában - 2004.06.06 17:27.)

Európai csillagászok katalógust készítettek az Univerzum építőköveiről, a galaxishalmazokról.

Több évtizedes átfogó vállalkozásba kezdtek európai csillagászok: számba véve az Univerzumban található galaxishalmazokat, azok közül a leghatalmasabb rendszerek nyomába eredtek.

Ha felpillantunk az égboltra, a Tejútrendszer milliónyi csillagból álló sávja halványan felsejlik szemünk előtt. A galaxisok hatalmas csillagvárosok, amelyek több százezertől egészen több milliárdnyi csillagból állhatnak. Belőlük állnak az Univerzum szerkezetének építőkövei, a száztól egészen több ezer galaxist számláló galaxishalmazok. A Tejútrendszer az Andromédával (M31) és számos kisebb kísérőgalaxisukkal együtt a Lokális Halmaz tagjai.

A kutatók most a legnagyobb tömegű halmazokra vadásznak – röntgen műholdak segítségével. Ezen halmazok látható anyagának ugyanis mintegy ötöde forró, több millió fokos hőmérsékletű gázfelhőkből áll, amelyek röntgen-sugárzást bocsájtanak ki. A lassan már 12 éve futó program a REFLEX (ROSAT-ESO Flux Limited X-ray) nevet kapta, a röntgen forrásokat a ROSAT röntgenműhold égbolt-feltérképező programjából vették.

A kutatók nemrégiben publikálták eredményeiket, egy 447 fényes röntgenforrást tartalmazó katalógust, amelyben az objektumok felét ennek a programnak a keretén belül fedezték fel.

A galaxishalmazok azonban nagyobb léptékben vizsgálva újabb struktúrába, szuper-halmazokba rendeződnek. A REFLEX katalógus adatai alapján a csillagászok a szuper-halmazok eloszlását is vizsgálhatják, amely szerkezet az Univerzum nagyon fiatal korszakában alakulhatott ki.

Másik fontos aspektusa a katalógusnak és a galaxishalmazok kérdésének, a rejtélyes sötét anyag vizsgálata. Közismert, hogy számos tény azt igazolja, hogy a galaxisokban és halmazaikban a látható anyag csupán egy töredékét jelenti az ott lévő tömegnek. A galaxisokat láthatatlan sötét anyag veszi körül, amely mennyisége az Univerzum jövőjét illetően kulcsfontosságú.

A katalógus segítségével azonban a halmazokban lévő forró gáz melegítésének folyamataira és a halmazokban lévő galaxisok kölcsönhatásainak vizsgálatára is lehetőség nyílik. Sőt ezek a hatalmas tömegű halmazok akár gravitációs lencseként is funkcionálhatnak, azaz felerősíthetik a mögöttük elhaladó halványabb objektumok fényét. A kutatás vezetője, Hans Böhringer szerint azonban még ennél is többről van szó: a katalógusban az egyes halmazok leírása alapján összevethetőek a szuper-halmazok és azok alkotóeleme, a galaxishalmazok tulajdonságai, így kirakóként, kisebb darabokból állíthatjuk össze az Univerzum szerkezetének és működésének modelljét.

Forrás: ESO

Egy galaxishalmaz 3D-s képe a REFLEX katalógus alapján. [11 MB, mpeg file]