| Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Csillagok hamvainak titka Valószínűleg újra kell gondolnunk a "Nagy Bumm" utáni néhány százmillió évet - állítják európai szakemberek a Hubble űrtávcsővel végzett vizsgálataik alapján. Az új elmélet szerint az első csillagok mindössze 200 millió évvel a "Nagy Bumm" után születtek; több száz millió évvel azelőtt, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Ezt a Wolfram Freudling (Space Telescope - European Coordinating Facility, Németország) által vezetett csillagászok csapata állítja, a Hubble űrteleszkóp NICMOS (Near Infrared Camera and Multi-Object Spectrometer) műszerével végzett vizsgálatok alapján. A csillagászok a kvazárokat (csillagszerű objektumok) vizsgálták. Ezek az univerzum ember által ismert részének legtávolabbi, nagyon fényes objektumai. A csillagok első generációjáról viszonylag kevés információval rendelkezünk. Amikor ezek a csillagok életciklusuk végéhez értek, vagyis szupernóvákká váltak, a robbanás szétszórta "hamvaikat" a világegyetemben. Ez a "hamu" nehezebb elemeket: oxigént, szenet, szilíciumot és vasat is tartalmazott, melyek a csillag belsejében keletkeztek. A csillagászok a vas nyomai után kutattak három kvazárban. Ez az első eset, hogy olyan elemeket találtak a világűrben, amelyek a csillagok első generációjából származik. A kvazárokat 12,8 milliárd évvel ezelőtt, vagyis a Nagy Bumm után "mindössze" 900 millió évvel hagyta el az a fény, amit most a Hubble űrtávcsővel észleltek a kutatók. A vas, ami után a NICMOS kamerával kutattak, nem az ősrobbanás idején keletkezik, hanem a csillagok belsejében. Csak akkor válik "láthatóvá", amikor a csillag szupernóvaként befejezi életét. A vas kelekezése igen hosszú időt, akár 500-800 millió évet vesz igénybe, ezért a kutatók úgy gondolják, hogy a most kimutatott vas az első generációs csillagokból származik. A fentiek alapján az ősrobbanás utáni események időrendje a következő: Fantáziarajz: csillagok születése - Forrás: ESA - 200 millió év után kialakulnak az első csillagok Az új felfedezés valószínűsíti, hogy az első csillagok az óriási tömegű fekete lyukak előtt keletkeztek. Ez a NICMOS műszerrel végzett észlelések eddigi legnagyobb tudományos eredménye. A műszert a Columbia űrrepülőgép legutóbbi sikeres útján, az STS-109-en javították meg, 2002 februárjában (képünk). Mint ismeretes, a Columbia ez év február 1-én visszatérés közben megsemmisült, utasai életüket vesztették. A tudósok a felfedezést a Columbia személyzete emlékének ajánlották. | |||
|