Az Akacuki vége
(Rovat: Távoli világok kutatói, Japán a világűrben - 2025.10.11 07:15.)

A nehéz kezdet után sikeresen működött a Vénusz körül a JAXA Planet-C vagy Akacuki (Akatsuki) űrszondája. Egészen mostanáig.

Tizenöt évvel a szonda startja után a Japán Űrügynökség (JAXA) elveszítette a kapcsolatot az eszközzel, amely az elmúlt tíz évben az egyetlen, a Vénusz körül működő űrszonda volt. Az Akacuki 2010 májusában indult, azonban elsőre nem sikerült az év decemberében, a terveknek megfelelően Vénusz körüli pályára állítani. Bonyolult bolygóközi manővereket követően végül öt évvel később, 2015. december 7-én sikerült megkezdenie keringését és a tudományos munkát a bolygó körül. A szonda erősen elnyúlt, 400 km és 440 000 km közötti magasságú pályán, 13,6 napos keringési idővel keringett a Vénusz körül. Nem sokkal később megkezdte a képek továbbítását, valamint a bolygó légkörének vizsgálatát, ha nem is az eredetileg tervezett, ám később mégis hasznosnak bizonyult pályáról.

A szonda négy, ibolyántúli és infravörös hullámhosszakon működő kamerájával meteorológiai információkat gyűjtött a bolygó felhőzetéről, nagysebességű kamerájával villámlásokat detektált és rádiótechnikai vizsgálatokkal megfigyelte a Vénusz légkörének függőleges struktúráját. Az elnyúlt egyenlítői pályán a szonda a Vénusz és légköre tengelyforgási irányával egyezően, nyugat felé mozogva keringett, a folyamatosan készített felvételek minden korábbinál részletesebb betekintést engedtek a légkör dinamikájába.

Az Akacuki hamisszínes felvétele a Vénusz nappali oldaláról. (Kép: JAXA)

A szonda kamerái közül a két infravörös kamerát (IR1 és IR2) elektronikai problémák miatt 2016 decemberében ki kellett kapcsolni, majd 2024 áprilisában elveszítették a kapcsolatot az Akacukival. Egy éven keresztül még próbálkoztak a kapcsolat helyreállításával, majd miután erőfeszítéseik sikertelenek maradtak, idén végleg elveszettnek nyilvánították a szondát. Mivel a szonda működési ideje így is jelentősen meghaladta tervezett élettartamát, a küldetést sikeresen befejezettnek tekintik.

A JAXA közleménye hangsúlyozza, hogy összességében az Akacuki több mint nyolc éven át figyelte a Vénusz légkörét. Jelentős eredményeket ért el a planetáris meteorológiában, többek közt sikerült megfigyelnie a Naprendszer eddig észlelt legnagyobb stacionárius nehézségi hullámát (stationary gravity wave), amely a Vénusz légkörének gyors forgásával (szuperrotációjával) összefüggésben jött létre.

Jelenleg tehát egyetlen űrszonda sem dolgozik a Vénusz körül, de már tervezik az újabbakat. A NASA három küldetést is tervez, a DAVINCI-t, a VERITAS-t, a harmadikat, az EnVisiont pedig az ESA-val közösen. A szondák a 2020-as évek végén és a 2030-as évek elején indulnának a Vénuszhoz.