Háborús rádiótávcső-áldozat
(Rovat: Távoli világok kutatói, Oroszország és a Naprendszer , A nemzetbiztonságért - 2025.09.29 07:15.)

Ukrajna augusztus végén sikeres támadást hajtott végre egy az orosz hadsereg által is használt óriás krími rádióteleszkóp ellen.

A Jevpatorija mellett mintegy fél évszázada, még a Szovjetunió idején épült 70 m-es átmérőjű antenna korábban számos tudományos megfigyelést végzett, illetve követőállomásként is használták a szovjet/orosz naprendszerkutató űrszondákhoz, például a Vénuszt kutató Venyera szondákhoz, a Marshoz küldött Foboszhoz. Rádiócsillagászati megfigyeléseket is végzett, többek közt a Szpektr-R (RadioAstron) műholddal együtt észlelő földi állomáshálózat részeként. De végeztek innen radarmegfigyeléseket a Föld közelében elhaladó kisbolygókra, valamint küldtek rádióüzeneteket is, amelyeket – ha léteznek egyáltalán ilyenek – földönkívüli civilizációk detektálhatnak. A 2000-es években több mint 20 üzenetcsomagot küldtek ki négy kampányban, amelyek a Naprendszeren kívüli csillagok körül keringő, potenciálisan lakhatónak gondolt exobolygókat célozták meg. Ezen üzenetek még nem érték el a „célpontjaikat”: legkorábban a mintegy 20,5 fényévnyire Gliese 581 csillag rendszeréig jutnak el 2029-ben.

A Jevpatorija (RT-70) rádióteleszkóp. (Kép: Sz. Korotkij, CC BY-SA 3.0)

Az ukrán védelmi erők egy augusztusi dróntámadás során megsemmisítették a 70 m-es antenna 200 kW teljesítményű rádióadóját, hogy megakadályozzák az orosz hadsereget abban, hogy az állomást a továbbiakban az ország elleni támadások irányítására használják. Az RT-70 rádióteleszkóp a Krím-félsziget 2014-es annektálása óta orosz ellenőrzés alatt állt. Jelentős fejlesztéseket hajtottak végre rajta, hogy katonai kommunikációra használhassák. A rádióteleszkóp állítólag szerepet játszott a GLONASSZ műholdas navigációs rendszer működtetésében is – amely az amerikai GPS orosz alternatívája –, jelentősen növelve annak pontosságát.

A rádiótávcső 70 m átmérőjű paraboloid gyűjtőfelülete belülről nézve, egy 2012-ben készült fényképen. Felül a segédtükör, alatta a tányér közepén az adó- és vevőberendezéseket tartalmazó kabin. Ez utóbbit semmisítették meg idén augusztusban egy ukrán dróntámadás során. (Kép: V. Vlaszenko, CC BY-SA 3.0)

A keletkezett károk akkorák, hogy a közeljövőben valószínűleg nem lehet az antennát újra használatba venni. A megsemmisült antenna egyike volt annak a három RT-70-es rádióteleszkópnak, amelyeket az 1970-es évek közepén építettek a volt Szovjetunió területén, hogy létrehozzák a szovjet mélyűri követőállomás-hálózatot. A Fekete-tenger partján fekvő Jevpatorija városa közelében található rádióteleszkóp a 2000-es években – még az együttműködés jegyében – támogatta az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express és Rosetta küldetéseit is.

A Jevpatorija állomás felülnézetben, egy a titkosítás alól feloldott 1982-es amerikai KH-9 HEXAGON kémműholdas felvételen. (Kép: Wikipedia)

Nem ez az egyetlen tudományos infrastruktúra, amely a háború áldozata. Ukrajna legnagyobb optikai távcsöve, a Grigorij Sajn nevét viselő, 2,6 m tükörátmérőjű teleszkóp most az Orosz Tudományos Akadémia ellenőrzése alatt áll, akárcsak a Krím legdélebbi csücskében található Szimejiz Obszervatórium optikai távcsövei, rádiótávcsövei és lézeres távolságmérői. Ukrajna egy másik részén a harkivi óriás rádióteleszkóp-rendszer jelentős károkat szenvedett 2022-ben, amikor a régió orosz megszállás alatt állt. Az orosz csapatok műszereket és számítógépeket vittek el az obszervatóriumból, és aknákat helyeztek el a 150 ezer m² kiterjedésű területen, amelyen több mint 2000 dipól rádióantenna található. Egy 2024-es UNESCO-jelentés az Oroszország indította háború nyomán az ukrán tudományos infrastruktúrában okozott teljes kárt 1,26 milliárd dollárra becsüli.