Kisbolygóhoz, üstököshöz Kínából
(Rovat: Távoli világok kutatói, Kína a világűrben - 2025.05.30 06:15.)

Elindult a Tienven-2 űrszonda, amellyel mintát szeretnének hozni egy földközeli kisbolygóról, majd közelről vizsgálnának egy üstökösmagot is.

A kínai Tienven-2 (Tianwen-2) az ország második naprendszerkutató űrszondája. Mint emlékezetes, az első, a Tienven-1 még 2020 nyarán a Marshoz indult, 2021 februárjában érkezett meg a vörös bolygóhoz, májusban pedig egy marsjárót is a felszínére juttatott.

A most, május 28-án magyar idő szerint 19:31-kor a délnyugat-kínai Hszicsangból (Xichnag) egy Hosszú Menetelés-3B rakétával felbocsátott Tienven-2 küldetése – ha lehet ilyen összehasonlítást tenni – még az előző szondáénál is ambiciózusabb.

A Hosszú Menetelés-3B rakéta (Y110) indítása a Tienven-2 kisbolygó- és üstököskutató űrszondával Hszicsangból, helyi időben már málus 29-én. (Kép: Xinhua / Cai Yang)

A Tienven-2 elsődleges célpontja a 2016-ban felfedezett 469219 Kamo'oalewa (2016 HO₃) nevű földközeli kisbolygó, amelynek átmérőjét 40–100 m körülire becsülik. A tervek szerint 2026 júliusában közelíti majd meg az égitestet, amely körül pályára áll és hét hónapon át vizsgálja. A remények szerint mintát is sikerül majd gyűjtenie a kisbolygó felszíni anyagából. Az azt tartalmazó tartályt 2027 végén juttatja el a Földre. A laboratóriumi elemzésének célja a kis égitest természetének és eredetének feltárása. Azt feltételezik róla, hogy a Hold egy darabja lehet, amelyet egy nagy becsapódási esemény repített az űrbe repült. Anyagi összetételének elemzése választ adhat arra, hogy ez valóban így volt-e, és értékes összehasonlításra nyújthat lehetőséget a korábban más országok (Japán, Egyesült Államok) által gyűjtött kisbolygómintákkal.

A 469219 Kamo'oalewa furcsa pályája a Nap körül, amelyen nem távolodik el „túl messze” a Földtől sem, de sosem jön 14 millió km-nél közelebb hozzánk. A Föld „kvázi-holdjának” is tekinthető, a számítások szerint ez a fajta pálya évszázadokon át stabil maradhat. (Forrás: NASA JPL / YouTube)

Maga az anyaszonda ugyanakkor – a visszatérő moduljától megszabadulva, bolygónk közelében elrepülve és új lendületet nyerve – további feladatot is kapott. További 6 évnyi repülést után meg kell közelítenie a 311P/PanSTARRS nevű periodikus üstököst, amelynek a magja a feltételezések szerint átmenetet képez az üstökösök és kisbolygók között.

A kisbolygó- és üstököskutató szonda programjának végrehajtása széles körű tapasztalatot és szakértelmet kíván a küldetés megtervezése és az űreszköz működtetése terén. Bár Kína korábban már hozott mintát a Holdról, sőt annak túlsó oldaláról is, itt további kihívások elé néznek a szakemberek. Egy apró égitest tömegvonzása nem elegendően erős ahhoz, hogy körülötte a klasszikus értelemben pályára állhasson egy űrszonda. Így precíz navigációra és manőverezésre, a szonda nagy fokú autonómiájára lesz szükség ahhoz, hogy hosszú időn át a közelében maradhassanak. Nem is beszélve a minta begyűjtéséről.

Az űrszonda akár három eltérő mintavételi módszert is ki fog próbálni. Az egyikben egy robotkarral gyűjtenek mintákat, miközben a szonda követi az égitest forgását. A másik az érintéses mintavételezés, a harmadik módszer pedig a felszínre való leszállás, majd a lábakon elhelyezett fúróval mélyebb rétegek elérése – feltéve, ha a felszín összetétele és a terepviszonyok megengedik. Ez utóbbit az eddigi kisbolygóminta-gyűjtő szondák – a két japán Hajabusza (Hayabusa) és az amerikai OSIRIS-REx – nem alkalmazták. Mindazonáltal kevés részletes információ látott napvilágot. Úgy tudni, a cél 200 és 1000 g közötti mennyiségű anyag begyűjtése és a Földre való eljuttatása. (Más források legalább 100 g mintát említenek.)

A Tienven-2 kisbolygóközelben. (Fantáziakép: CNSA)

A Tienven-2 fedélzetén összesen 11 tudományos szolgálja a 469219 Kamo'oalewa és a 311P/PanSTARRS részletes tanulmányozását. Ezek közé tartoznak a felszíni összetételének meghatározására alkalmas multispektrális és infravörös spektrométerek. A nagy felbontású kamerák az égitestek szerkezetét és geológiai jellemzőit térképezik fel, egy radar a felszín alá „lát be”, a magnetométer pedig az égitestek környezetének mágneses tulajdonságait igyekszik felderíteni. Repülnek még por- és gázdetektorok és töltöttrészecske-detektorok, amelyek a napszéllel vakó kölcsönhatásokról gyűjtenek információt.

A küldetésnek az üstökösmag vizsgálatát célzó fázisa egyben az űrszonda élettartamának tesztje is lesz, mivel a 311P/PanSTARRS megközelítése az indítás után kb. egy évtizeddel várható. A célként kijelölt üstökös ideális a kisbolygók és üstökösök közötti átmeneti objektumok tanulmányozására, amelyek kb. kétszer akkora távolságban keringenek a Nap körül, mint a Föld.

Ami a kínai naprendszerkutató Tienven sorozat folytatását illeti, a 3-as számú szondával a Marsról szeretnének mintát hozni, a 4-est pedig a Jupiter és holdrendszere tanulmányozására küldenék. A jelenlegi tervek szerint ezek 2028, illetve 2030 körül indulnának.