Kínai–francia űrtávcső indult
(Rovat: Távoli világok kutatói, Kínai műholdak , Űrcsillagászat Európában - 2024.06.22 12:15.)

A SVOM az égbolt legnagyobb teljesítményű, gyors csillagrobbanásait, a távoli gamma-kitöréseket kutatja majd.

A műhold teljes neve Space Variable Objects Monitor (más források szerint Space-based Multi-band Variable Object Monitor), és június 22-én magyar idő szerint 9 órakor bocsátották fel Hszicsangból (Xichang) egy Hosszú Menetelés-2C rakétával.

A SVOM a Kínai Nemzeti Űrügynökség (China National Space Administration, CNSA), a Kínai Tudományos Akadémia (Chinese Academy of Sciences,CAS) és a Francia Űrügynökség (Centre national d'études spatiales, CNES) együttműködésében épült, indítása közel két évtizedes közös munka betetőzését jelenti. Röntgencsillagászati űrtávcsőnek viszonylag kis méretű, induló tömege mindössze 950 kg. Ezen belül külön érdekesség, hogy röntgentükre csupán 1 kg-os.

A SVOM elsődleges tudományos célja a gamma-kitörések (gamma-ray bursts, GRB) röntgensugárzásának detektálása, a kitörések égi pozíciójának gyors és pontos meghatározása. Emellett széles spektrális tartományban, a látható fénytől a MeV-os röntgentartományig mérni tudja a kitörések intenzitását és időbeli lefolyását, mind az azonnali emisszió, mind az utófénylés esetében. A gamma-kitörések utófénylésének részletes vizsgálata érdekében riasztja a földi obszervatóriumokat is. Tudományos céljaiban a jelenleg is működő Swift műholdhoz (teljes nevén Neil Gehrels Swift Observatory) hasonlít. A Swift egyébként eredetileg 2 éves üzemelésre készült, de novemberben lesz 20 éve, hogy pályára állították. A SVOM névleges élettartama 3 év, de a kutatók természetesen reménykednek benne, hogy ez is sokkal tovább fogja bírni.

A SVOM a felszín felett 625 km-rel húzódó, az egyenlítői síkkal 30°-os szöget bezáró pályán dolgozik majd, ahol másfél óránként egyszer kerüli meg a Földet. (Ebben is hasonlít a Swifthez, amelynek pályahajlása kb. 20°-os, pályamagassága pedig 600 km körüli.) A kínai–francia űrtávcső észlelési stratégiája szerint a Nap irányával ellentétes irányban figyeli majd az égboltot, vagyis a Föld pályaperiódusonként egyszer kitakarja a látómezejét.

A most felbocsátott űrcsillagászati műhold fedélzetére az alábbi négy tudományos berendezés került:

• Az ECLAIRs egy széles látómezejű, kódolt maszkot használó kamera. Maga a maszk egy speciális, véletlenszerűen elhelyezett résekkel lyukasztott lemez. A detektoron keletkező képen lehetővé teszi a sugárzás forrásának pontos lokalizációját. A nagy látómező azért fontos, mert természetesen nem lehet előre tudni, hogy milyen irányokból érkeznek a gamma-kitörések fotonjai. A SVOM detektorának kódolt maszkja 1024 cm² területű, áteresztése 40%-os (ld. a képet jobbra). A detektor a 4–120 keV közötti energiatartományban érzékeny. Ez különösen alkalmassá teszi a távoli univerzumból érkező (6 fölötti vöröseltolódású) GRB-k felfedezésére, amelyek közül mintegy 200-at remélnek megtalálni a SVOM 3 éves névleges működési élettartama alatt.
• A Gamma-ray Burst Monitor (GRM) nevű műszer az 50 keV és 5 MeV közötti energiatartományban méri a GRB-k spektrumát, illetve azonnali riasztást küld a földi csillagászoknak, ha egy kitörést detektál.
• A Microchannel X-ray Telescope (MXT) egy keskenyebb látómezejű, a lágy röntgentartományban működő távcső, amelynek ideje akkor jön el, amikor a műhold ráfordul a pontos irányra, ahonnan a detektált kitörés érkezik.
• A látható fény tartományában érzékeny Visible Telescope (VT) méréseihez ugyancsak szükséges a pontos irányba állás. A GRB-ket a 400 és 950 nm közötti hullámhossztartományban vizsgálja 45 cm átmérűjú tükrével.

A SVOM fedélzeti és földi kiegészítő műszerei. (Kép: CNES)

Mint a fentiekből nyilvánvaló, a műhold folyamatos követése is alapvető fontosságú a tudományos célok eléréséhez, hiszen a riasztásoknak valahogy el kell jutnia a földi csillagászokhoz. A projektet három dedikált földi berendezés, köztük két 1 m-es átmérőjű robottávcső szolgálja ki (egy francia, egy kínai kezelésben). A színképi mérések révén lesz lehetőség a GRB-k vöröseltolódásának megmérésére, és szükség esetén nagyméretű, érzékeny földi teleszkópok bevetésére a részletesebb vizsgálatokhoz.