Vulkáni tevékenység az Ión
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2024.02.20 07:15.)

Február 3-án, a Jupiter Io nevű holdja melletti második elrepülése során a Juno űrszonda lenyűgöző felvételt készített a holdon fellépő vulkáni aktivitásról.

A NASA űrszondája, miközben 3800 km magasan repült az égitest felszíne felett, a vizuális tartományban működő JunoCam nevű kamerájával két kilövellés képét rögzítette. Az aktivitás jelei vagy egy óriási vulkántól vagy két egymáshoz közeli kisebbtől származhatnak.

Két vulkáni kilövellés a Jupiter Io nevű holdján, a JunoCam által megörökítve. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS, feldolgozás: Andrea Luck)

A hold melletti elrepülés, amelynek során a Juno 1500 km-re közelítette meg a hold felszínét, az űrszonda második látogatása volt az Iónál. Az első még tavaly december 30-án történt. A kutatók fő célja mindkét elrepülés során az volt, hogy adatokat gyűjtsenek az Io vulkánok szabdalta felszínéről, és megvizsgálják, hogy a hold sziklás felszíne alatt található-e magmaóceán. A kutatók a látogatások során gyűjtött összes adatot fel fogják használni, hogy megfejtsék a vulkáni aktivitás forrását.

Az Io közelről, fekete-fehérben, a JunoCam zöld színszűrőjével készült felvételen. (Kép: NASA / SwRI)

Az Io felszínén zajlik Naprendszerünk legaktívabb vulkáni tevékenysége. A kis égitestet több száz vulkán borítja. A magasan a felszín fölé törő lávacsomóit először 1979 márciusában fedezte fel a Voyager-1 űrszonda. A Jupiter gravitációs vonzó hatása – valamint a szomszédos holdpár, az Europa és a Ganymedes időszakosan változó vonzása – árapálydudort hoz létre az Io szilárd kérgében, és ahogy ez a dudor „vándorol”, nagy mennyiségű hő szabadul fel. Ez a hő táplálja az Io jellegzetes, toll alakra emlékeztető kilövelléseit és lávakútjait.

A vulkanizmus annyira aktív, hogy a belülről kilövellő láva gyorsabban alakítja át a felszínt új lerakódásokkal, mint ahogy a beérkező kis égitestek – kisbolygók vagy üstökösmagok – becsapódási krátereket hoznának létre. Ez a kutatók számára megnehezíti egy adott régió korának megállapítását. (A legtöbb bolygón és holdon minél több kráter van egy régióban, annál idősebb az adott felszín.) Habár az Io felszínén nincs víz, tavak azonban mégis vannak: szilikátlávából álló tavak. Ilyen környezettel az Io felszíne bizonyára nem alkalmas az élet számára. Ennek ellenére a kutatók érdeklődve tanulmányozzák a Jupiter közelében keringő holdat, mivel feltárhatja a Naprendszer vulkáni tevékenységének titkait.