Újra itt a STEREO-A
(Rovat: Távoli világok kutatói, Űridőjárás - 2023.08.15 09:15.)

Tizenhét évvel az indítása után először újra a Föld közelében a NASA még most is működő napkutató űrszondája.

Ezen a nyáron az amerikai STEREO (Solar Terrestrial Relations Observatory) napkutató program „fele”, vagyis a STEREO-A űrszonda ismét a Föld közelében tartózkodik, augusztus 12-én haladt el a Nap és a Föld között. A közelség persze viszonylagos, az űreszköz több mint 8 millió km-re repül el tőlünk. A két, A (ahead) és B (behind) jelzésű STEREO szonda 2006. október 26-án indult el Floridából egy Delta-2 rakétával. Ez már majdnem 17 éve volt, de akkor már létezett Űrvilág és persze be is számolt a startról. (További régi, a STEREO programmal kapcsolatos cikkeinket a lap alján gyűjtöttük össze.)

A STEREO-A a Föld közelében, egy olyan fantáziaképen, ahol sem a méretarányok nem stimmelnek, sem az, hogy a valóságban az űrszonda a Föld és a Nap között halad el... (Kép: NASA / Robert Lea)

A szondák 2006-ban Nap körüli pályára álltak, egyikük a Földénél kicsit közelebbi, a mások távolabbi pályára, vagyis bolygónk nap körüli keringését kicsit megelőzve (A), illetve attól lemaradva (B). Így ez az úttörő küldetés volt az első, amelynek segítségével a Napot több irányból tudtuk tanulmányozni. Amikor aztán 2011 februárjában elérték pozícióikat a Nap két átellenes oldalán, onnantól a csillag teljes felszínére volt „rálátása” az emberiségnek. A STEREO előtt, a Földre és közvetlen környezetére szorítkozva, csak a Nap éppen felénk eső oldaláról kaphattunk információt.

2014 végig mindkét – akkorra már a Napnak a Földdel átellenes oldaláig jutott – űrszonda rendben küldte az adatait. Akkor azonban a STEREO-B elvesztette a kapcsolatát a földi irányítókkal. S bár 2016-ban újra sikerült fogni rádiójeleit, az űrszonda küldetését 2018-ban hivatalosan is lezártnak nyilvánították. A STEREO-A azonban továbbra is üzemképes. Mostani földközelsége ráadásul alkalmat nyújt arra, hogy összehangolt méréseket végezzen más, a Földhöz közeli napkutató űreszközökkel, mint az amerikai SDO (Solar Dynamics Observatory) műholddal vagy a Nap–Föld rendszer L₁ Lagrange-pontjánál dolgozó SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) űrszondával. Így a STEREO-B hiányában is „sztereóban” figyelhetik a kutatók központi csillagunkat, például vizsgálhatják a Föld közelében az űridőjárást is meghatározó koronakitörések térbeli szerkezetét.