A Deimos közelében
(Rovat: Távoli világok kutatói, Űrszondák a Marsnál - 2023.04.26 12:15.)

A Mars két holdja közül a kisebbiket még sosem látogatta meg ilyen közelről űrszonda, mint most az arab Hope.

Az Egyesült Arab Emírségek Al-Amal (Hope, más néven Emirates Mars Mission, EMM) űrszondája 2020 nyarán indult egy japán H-2A hordozórakétával és 2021 februárjában állt pályára a vörös bolygó körül. Fő célja volt megfigyelni a Mars légkörének és időjárásának évszakos változásait. Miután a küldetés fő fázisa leteltével maradt elegendő hajtóamyag a fedélzeten, az irányítók úgy döntöttek, hogy módosítják a pályát és elvezetik az űreszközt a Deimos mellett, méghozzá több alkalommal. Az első ilyen közeli találkozásra került sor március 10-én.

A mindössze 12,4 km átmérőjű Deimos a Marsnak a Phobos mellett a második, kisebb méretű, és a bolygótól nagyobb távolságra keringő holdja. A Hope viszonylag magas, elnyúlt Mars körüli pályája, amelyen több mint 40 ezer km-re is eltávolodik a felszíntől, lehetőséget ad a Deimos „felülről” való megfigyelésére. (A Phobos megközelítése azonban nem szerepel a lehetőségek között, mert a Hope pályájának a Marshoz legközelebbi pontja is magasabban van, mint a nagyobbik holdacska pályamagassága.)

Az arab űrszonda most tehát az első nagyfelbontású képeket készítette el a Deimosnak a Mars irányával átellenes oldaláról. (Ahogy mi Holdunk a Föld körül, úgy a Deimos is kötött keringést végez a Mars körül, vagyis mindig ugyanazt a felét fordítja a bolygó felé.) A legnagyobb közelségkor mintegy 100 km volt a távolság a Hope és a Deimos között.

A Deimos térhatású (anaglif) képe, amelyet érdemes az ilyenekhez használható piros-türkiz szemüveggel megtekinteni. (Kép: Emirates Mars Mission)

A március 10-ei első közelrepülés alkalmával a szonda mindhárom fedélzeti tudományos berendezése dolgozott. Ezek az infravöröstől az extrém ultraibolya tartományig gyűjtöttek adatot a felszínről, valamint fényképezték a holdat. Az elvégzett mérések azt az elképzelést látszanak igazolni, hogy a holdacska anyaga hasonlít a Marséhoz, vagyis az égitest együtt keletkezhetett a bolygóval, esetleg annak anyagából szakadhatott ki, s nem valamilyen sokkal később arra tévedt és befogott kisbolygóról van szó. A Deimos színképéből ugyanis hiányoztak a magas széntartalomra utaló jelek, amelyek a kisbolygófelszínek gyakori jellemzői.