Folyik vagy nem? – II.
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2022.03.18 06:15.)

Nem szűnik a tudományos vita a folyékony marsi víz létezését alátámasztani látszó mérések értelmezéséről. Cikkünk első részében egy ellenvéleményt mutattunk be, most egy mellette szóló eredmény kerül sorra.

A Southwest Research Institute (SwRI) egyik kutatója –98 °C-on mérte a jég és sós víz keverékének tulajdonságait, kísérletével igazolni akarta, hogy valószínűleg előfordulhat sós víz a Mars déli pólusát borító jégsapka jég- és üledékszemcséi között. Eredményei alátámasztani látszanak, hogy az ESA Mars Express orbiterjének MARSIS felszín alá behatoló radarjával észlelt szokatlanul fényes radar-visszaverődéseket valóban folyékony víz okozhatja. A MARSIS két, egyenként 20 méter hosszan kinyúló antennájával bocsátja ki és fogja fel a felszínről visszaverődő radarjeleket. A felszín alatti vízről erős, míg a jégről és a kőzetekről gyengébb a radarhullámok visszaverődése.

Tekintettel a Mars poláris vidékein uralkodó rendkívül alacsony hőmérsékletre, sokan megkérdőjelezték, hogy valóban folyékony víz okozhatná a fényes radarvisszhangokat. Ehelyett agyagnak, hidratált soknak és sós jegeknek tulajdonították a szokatlan jeleket.

Ezzel szemben David Stillman, az SwRI geofizikusa, aki az égitesteken bármilyen halmazállapotban előforduló víz kimutatásának specialistája, azzal érvel, hogy az Arktiszt és az Antarktiszt borító jégréteg alatt is előfordulnak folyékony víztömegek. Emellett tudomásunk van a Marson olyan egzotikus sók létezéséről, amelyek drasztikusan csökkentik a víz fagyáspontját, a sós oldat akár –75 °C-ig is folyékony maradhat. Kísérleteiben perklorát oldatoknak a radarvisszaverő tulajdonságait vizsgálta, berendezésében a folyékony nitrogénéhez közeli hőmérsékleten a marsihoz hasonló nyomást hozott létre. Kísérletei eredményét úgy értelmezi, hogy nem kell perklorát és kloridok oldatából álló tavakat feltételezni, mert az erős radarvisszaverődés akkor is létrejöhet, ha az oldatok a jég és a kőzetek szemcséi között helyezkednek el, ami a Mars déli pólusán a másfél kilométerrel a jég alatt uralkodó –75 °C hőmérsékleten előfordulhat.

Az SwRI kutatója a Marson elforduló egzotikus sók viselkedését laboratóriumi körülmények közt –75 °C hőmérsékleten tanulmányozta. A kísérletek eredményei szerint a másfél kilométer mélyen a jég alatt előforduló sós oldat magyarázatot adhat a Mars Express MARSIS radarjával mért erős visszaverődésekre. (Kép: NASA / JPL-Caltech / USGS / SwRI)

Az olasz vezetésű kutatócsoport publikációja az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban jelent meg.