Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Két Vénusz-szonda
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2021.07.03 07:15.)

Több évtizedes szünet után a NASA rövid időn belül nem is egy, hanem rögtön két szondával szándékozik folytatni a Vénusz kutatását.

A NASA bejelentette, hogy a Discovery program folytatásaként két űrszonda megvalósítása mellett döntöttek: a DAVINCI+ és a VERITAS készülhet el. Mindkettő a Vénuszt fogja kutatni, és mindkettő az évtized végén indulhat. Mindkét szonda azt az újabban felmerült ötletet szeretné méréseivel megválaszolni, hogy létezhetett-e valaha a bolygón a mostaninál barátságosabb, esetleg lakható környezet.


A Vénusz, amilyennek a NASA Magellan és Venus Pioneer Orbiter szondái radarjaikkal látták. (Kép: NASA)

A NASA Discovery kategóriájú bolygókutató küldetéseinek felső költséghatára 500 millió dollár (ami a fejlesztés költségeit hivatott fedezni, az űrszonda pályára állítása és üzemeltetése a küldetés végrehajtása során nem számít bele a keretbe). A nagy küldetésekkel ellentétben a Discovery program szondái általában egy-egy speciális tudományos kérdésre keresik a választ. A programban legutóbb, 2017-ben két kisbolygókhoz indítandó küldetést választottak, a Lucy és a Psyche szondát. A Lucy még idén elindulhat, a jelenlegi tervek szerint október 16-án, a Kennedy Űrközpontból az ULA Atlas-V rakétájával. A Psyche startját 2022 augusztusára tervezik. Érdekesség, hogy a most kiválasztott két Vénusz-szonda már 2017-ben is versenyben volt, de akkor alulmaradtak a kisbolygószondákkal szemben. Most viszont a NASA által elkészíttetett négy tanulmányterv közül a Jupiter Io holdját vizsgáló IVO (Io Volcano Observer) és a Neptunusz holdját, a Tritont vizsgáló Trident esett ki.

A DAVINCI+ (Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases, Chemistry and Imaging) szonda fő feladata a Vénusz légkörének tanulmányozása lesz, beleértve az atmoszféra jelenlegi állapotát és evolúcióját. A DAVINCI+ beenged a bolygó légkörébe egy leszálló tartályt, amelyik 63 percig tartó süllyedése közben a helyszínen méri a légkör tulajdonságait. A légköri szondán helyet kap egy hangolható lézerspektrométer, amelyik várhatóan (a részletes tervei még nem készültek el) alkalmas lesz a Vénusz légkörében földi távcsövekkel kimutatni vélt, de más kutatók által vitatott foszfin jelenlétének igazolására vagy cáfolatára. A mérési adatokat az orbiter továbbítja a Földre, miközben maga is vizsgálja a Vénusz légkörét, egyebek mellett az ibolyántúli és látható tartományokban működő képalkotó spektrométerrel. A mérések célja a Vénusz légkörében működő, rejtélyes „UV-elnyelő” felderítése, ami az UV-tartományban a beérkező napsugárzás mintegy felét elnyeli. Az orbiter további feladata a Vénusz legősibb felszíni alakzatainak, az úgynevezett tesszeráknak a vizsgálata lesz.


A DAVINCI+ Vénusz felszínét megközelítő légköri szondája. (Fantáziarajz: NASA / GSFC)

A második kiválasztott küldetés a VERITAS (Venus Emissivity, Radio Science, InSAR, Topography, and Spectroscopy), egy geológiai küldetés. Fő célja a bolygó teljes felszínének 3D feltérképezése, valamint a Vénusz lemeztektonikája történetének felderítése, és annak eldöntése, hogy létezik-e még ma is aktív vulkanizmus a bolygón. (A kérdés azért különösen érdekes, mert ha a válasz igen, akkor a vulkáni tevékenység a foszfin légköri jelenlétének abiogén magyarázata lehet.) A VERITAS fedélzetén egy technológiai kísérletet is végrehajtanak: a JPL távoli világűrbe szánt atomórája, a Deep Space Atomic Clock–2 ultrapontos jeleket fog kibocsátani, amelyek a jövőben segíthetik a rádiós megfigyeléseket és a távoli világűrben végrehajtandó manővereket.


A NASA tervezett VERITAS szondája. (Fantáziarajz: NASA / GSFC)

A DAVINCI+ és a VERITAS indítását a 2028–2030 időszakra tervezik. A NASA az 1990-es években a Vénusz körül dolgozó Magellan óta nem küldött űrszondát a Vénuszhoz. A Halley-üstökös felé tartó szovjet Vega–1 és –2 szondák 1985-ben repültek el a Vénusz mellett, és vizsgálták az égitestet, azóta nem indult szovjet/orosz szonda a Vénuszhoz. A japán Akacuki szonda viszont 2015 óta dolgozik a bolygó körül.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021