Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

225 ezer dollár vízszimatolásért
(Rovat: Távoli világok kutatói, Hazai kutatóhelyek és űripar , A Holdnál - 2021.01.30 15:15.)

Ennyivel támogatja a NASA a „holdi vízszimatoló” tervével náluk pályázott magyar Puli Space ötletének egy éven belüli megvalósítását.

A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) Honey, I shrunk the NASA payload 2020-ban megrendezett kihívásán olyan megvalósítható, kisméretű és kistömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek cipős doboznyi méretű kis robotokon is bevethetők. A Puli fődíjas „vízszimatoló” detektora, a Puli Lunar Water Snooper (PLWS) a verseny folytatásában is nagy sikert aratott, az amerikai űrügynökség 225 ezer dollárral (mostani árfolyamon több mint 66 millió forinttal) támogatja a PLWS fejlesztését, amely a tervek szerint 2022 januárjára készül el.


(Kép: Puli Space)

A NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services) programjában magáncégek által fejlesztett leszállóegységek indulnak égi kísérőnkre: 2021 második felében az Astrobotic és az Intuitive Machines, 2022-ben a Masten Systems, 2023-ban ismét az Astrobotic űrszondái visznek többek között NASA műszereket és kisméretű holdjárókat is a Holdra. Ezeknek az expedícióknak fontos feladata a holdi erőforrások feltérképezése és azok kiaknázási lehetőségének vizsgálata (In Situ Resource Utilization, ISRU). A Holdon jelenleg az ISRU lehetőségek első számú jelöltje a víz – pontosabban a vízjég –, amelyből nyilván a jövőbeli Hold-telepesek vízellátását lehetne biztosítani, de még fontosabb, hogy rakéta-üzemanyagként is szolgálhat, hiszen elektrolízissel hidrogént és oxigént tudunk belőle előállítani. A legutóbbi kutatási eredmények szerint a Holdon akár 40 ezer négyzetkilométernyi felületen is találhatók ún. „jégcsapdák”, azaz potenciális jéglelőhelyek. Ezek felderítése kiemelt fontosságú, hiszen azt továbbra sem tudjuk, hogy ezeken a helyszíneken valóban van-e vízjég, és ha igen, milyen koncentrációban.

A Puli „vízszimatolója” három professzionális CMOS képérzékelő szenzor segítségével méri a kozmikus sugárzást és az annak hatására a holdi talajból, az ún. regolitból érkező különböző energiájú neutronok számát. CMOS szenzorok használata képdigitalizálásra ma már mindennapos a mobiltelefonokban és a webkamerákban is.


A Puli Lunar Water Snooper sematikus felépítése a három CMOS szenzorral és a vezérlőegységgel. (Kép: Puli Space)

A PLWS a speciális bevonattal ellátott szenzorok segítségével képes detektálni a neutronokat, ezáltal azonosítani a hidrogént (vízjeget) és mérni annak a holdi talajban (regolit) lévő mennyiségét és eloszlását. A műszer extrém kis tömege és mérete pedig különösen alkalmassá és bevethetővé teszi, akár egy 2 kg-os holdjáró hasára szerelve is.

A verseny folytatásában az első rész díjazottjai vehettek részt. Végül tíz csapat adott be részletes pályamunkát: ebben azt kellett bemutatni a csapatoknak, hogy hogyan fogják megvalósítani elképzelésüket a gyakorlatban. Részletes projektterv, költség- és kockázatelemzés, a rideg holdi körülmények pontos figyelembevétele, ennek megfelelően pedig legalább három, működő, holdi éles bevetésre kész eszköz elkészítése 2022. január 28-ig: ezek voltak a szigorú bírák szempontjai. A zsűri végül a rendelkezésre álló pénzügyi keret megemelésével összesen négy projektet díjazott, és külön kiemelte a beküldött pályázatok kiemelkedően magas színvonalát. A holdi erőforrások felderítésére alkalmas eszközök közül egyedül a Puli vízszimatolója került be a díjazottak közé, és kap 225 ezer dollár támogatást a megvalósításhoz. (Forrás: Puli Space sajtóközlemény)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024