Ázsiai mozaik – 2020. december (1. rész)
(Rovat: Távoli világok kutatói, Kína a világűrben - 2021.01.01 13:15.)

Havonta jelentkező sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Izrael: vissza a Holdra!

December második hetében hivatalossá vált: Izrael újra próbálkozik az automatikus landolással a Holdon. [Mint emlékezetes, 2019-ben a Beresit-1 (Beresheet-1) a felszínbe csapódott.] Izhar Shay tudományos miniszter bejelentése szerint a Beresit-2 2024 első felében indulhat, és egy akár évekig a Hold körüli pályán dolgozó keringőegységet, valamint két (!) leszállóegységet fog tartalmazni. A projektet az állami tulajdonú IAI (Israel Aerospace Industries) és a SpaceIL non-profit vállalat közösen (de az IAI vezetésével) hajtja végre. A projekt becsült költsége 100 millió dollár, melyet adományokból és nemzetközi partnerektől kívánnak összeszedni. Jelenleg 7 ország érdeklődik a részvétellel kapcsolatban.

Reuven Rivlin, Izrael állam elnöke (balra) és Izhar Say, az ország Tudományos és Technológiai Minisztere átveszi a Beresit-2 ajándékba kapott vázrajzát. (Fotó: SpaceIL)

Kína a Holdon

Teljes sikernek tekinthető a Csang'e-5 (Chang'e-5) küldetése, miután a szonda visszatérő egysége – ahogy arról beszámoltunk – rendben landolt Belső-Mongóliában. A visszahozott holdi minta (lásd képünket) mennyisége végül is 1731 gramm lett, ami – bár elmarad a tervezett maximális 2 kg-tól, mégis – közel hatszorosa annak, amit összesen három szovjet holdszonda együtt szállított haza (301 gramm). A program sikeres befejezésével kapcsoltban nem csak Hszi Csin-ping kínai elnök, de a NASA is gratulációját fejezte ki.

(Fotó: Xinhua)

December 22-én a kínai Jütu-2 (Yutu-2, Jáde nyúl-2) holdjáró átlépte a 600 méteres teljes „levezetett” távolságot, miközben már a 719. földi napot élte túl a Hold túlsó oldalán. Az információ egy 22-i pekingi sajtótájékoztatón hangzott el, ahol további érdekes bejelentéseket is tettek az ország holdprogramjáról. Kiderült például, hogy mivel az üzemeltetők teljesen elégedettek a Hold körül keringő kínai átjátszó (relé) műhold működésével, ezért most megvizsgálják azt a lehetőséget is, hogy a következő automatikus mintavevő küldetés (Csang'e-6) esetleg ne a Hold pólusvidékéről, hanem a Hold túlsó oldaláról hozzon kőzetmintát! (Döntés később várható…) Bejelentették azt is, hogy nagyon sok külföldi berendezést terveznek elhelyezni a déli pólusvidéken landoló Csang'e-7 és -8 fedélzetén. Az utóbbi szonda ráadásul olyan technológiákat is tesztelne, melyekre már a személyzetes holdbázisok építésénél lenne szükség. Ezek közül egyelőre egyet említettek: a szonda magával visz egy 3D nyomtatót, hogy különféle „báziselemeket” gyártson a Holdon. Végül bejelentették, hogy legkorábban 2022-ben születhet döntés arról, hogy az ország megpróbálkozik-e emberek Holdra küldésével – legkorábban 2030-ban. Korábbi küldetésekhez kapcsolódó információ, hogy kínai kutatók a Csang'e-1 és -2 keringőegységek felvételeinek részletes elemzésével 109 956 új krátert azonosítottak a felszínen, és ezek közül 18 996 darab, 8 km-nél nagyobb átmérőjű kráternek a korát is megállapították.

(Folytatjuk!)