Csillagászati CubeSatok
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat , Kis űreszközök nagy szerepe - 2020.01.28 07:15.)

Az ASTERIA bizonyította, hogy a CubeSatoknak a csillagászati megfigyelésekben is van létjogosultságuk. Folytatása következik.

A JPL (Jet Propulsion Laboratory , Sugárhajtás Laboratóriuma) január 3-án bejelentette, hogy megszakadt a rádiókapcsolat az ASTERIA (Arcsecond Space Telescope Enabling Research in Astrophysics) műholddal. A hat egységes (6U) CubeSat utoljára december 5-én adott életjelt magáról, márciusig még próbálkoznak a kapcsolat helyreállításával, a JPL szakemberei azonban nem sok reményt látnak arra, hogy a műhold újra rendeltetésszerűen működjék. A további próbálkozásnak azért sem lenne értelme, mert a számítások szerint március–május körül a műhold a légköri fékeződés miatt amúgy is megsemmisül.

Az ASTERIA hat egységes CubeSat 2017–2019 között végzett csillagászati megfigyeléseket. Bizonyította, hogy a CubeSatok a csillagászatban is hasznosak. (Kép: NASA JPL, ASTERIA)

Az 12 kg-os ASTERIA-t 2017. augusztus 14-én a Dargon CRS-12 teherűrhajóval vitték fel az ISS-re, ahonnan 2017. november 20-án, az erre a célra rendszeresített „kidobónyíláson” keresztül állították önálló pályájára. A műhold működési idejét 90 napra tervezték, amit sikerült sokszorosan túlteljesíteni. Küldetése valójában technológiai kísérletnek tekinthető, mert fő célja annak eldöntése volt, hogy a CubeSat kategóriájú műholdak felhasználhatók-e csillagászati megfigyelésekre, például az ASTERIA esetében exobolygók keresésére tranzitmódszerrel. Ehhez olyan irányzási pontosságra és termikus stabilitásra volt szükség, amit korábban még nem próbáltak ki egyetlen CubeSat esetében sem. Bebizonyosodott, hogy a műhold mindkét tekintetben megfelelt a várakozásoknak, és alkalmasnak bizonyult a nagy pontosságú fotometriai mérésekre, vagyis nemcsak a technológia kipróbálása bizonyult sikeresnek, hanem hasznos észleléseket is sikerült végezni.

Az ASTERIA műhold távcsövének optikája. (Kép: NASA JPL, ASTERIA)

A NASA jelenleg évente 5 millió dollárral támogatja asztrofizikai célú CubeSatok fejlesztését. A NASA munkatársa elmondta, hogy a kezdeti szkepticizmus már elmúlt, folyamatosan érkeznek az egyre jobb javaslatok. Míg kezdetben ez a műhold-kategória elsősorban oktatási és technológiai demonstrációs célokat szolgált, ma már lehetőség van hasznos tudományos feladatok elvégzésére. Az asztrofizikai CubeSatok ugyanakkor hiánypótlók is, olyan észleléseket végezhetnek, amelyekre a nagy csillagászati küldetések nem alkalmasak, például nagy látómezejű észleléseket folytathatnak, vagy tranziens jelenségeket kereshetnek.

Jó példaként említette a 2018-ban ugyancsak az ISS-ről pályára állított HaloSatot, amellyel a galaxisokat körülvevő halóból érkező, diffúz röntgensugárzást vizsgálják. Ez a vizsgálat azért lehetséges, mert a HaloSat látómezeje sokkal nagyobb, mint a nagy röntgentávcsöveké.

A NASA jelenleg öt asztrofizikai CubeSat fejlesztését finanszírozza, közülük kettő van előrehaladottabb stádiumban. A CUTE (Colorado Ultraviolet Transit Experiment) az ibolyántúli tartományban figyeli majd az exobolygók átvonulásait, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a csillagászok jobban megértsék az úgynevezett „forró jupiterek” légkörének tömegvesztését. A CUTE már csaknem teljesen elkészült, indítását 2021 elejére tervezik, amikor a Landsat–9 mellett, Atlas-5 rakétával állhat pályára. (Év eleji előretekintő cikkünkben a Landsat–9 indítását még idén decemberre tettük, de a tervek természetesen változhatnak. – A szerk.)

Az Arizonai Állami Egyetemen (ASU) a SPARCS (Star-Planet Activity Research CubeSat) műholdat építik, amellyel ugyancsak az ibolyántúli tartományban szeretnének megfigyeléseket végezni, fő célpontjaik az exobolygókkal rendelkező M-típusú vörös törpecsillagok lesznek.

A SPARCS küldetést bemutató információs ábra. (Kép: ASU)