Mintavételi helyek a Bennu felszínén
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2019.10.30 07:15.)

Négy terület valamelyikéről vesz mintát jövőre az OSIRIS-REx a Bennu kisbolygó anyagából. Decemberben döntik el, melyik lesz a fő és a tartalék helyszín.

Portálunkon már többször beszámoltunk a NASA jelenleg is folyó kisbolygókutató küldetéséről, az OSIRIS-RExről. A szonda 2016-ban indult, majd 2018/19 fordulóján érkezett meg, illetve állt keringési pályára a 101955 Bennu kisbolygó körül. Részletesen körbefényképezte az égitest felszínét, aminek alapján a repülés irányítói keresni kezdték azokat a területeket, ahol végrehajtható a mintavétel. Mostanra sikerült négy alkalmas területet kiválasztani. Természetesen ezek közül csak az egyiken vesznek mintát, ezt a jelenlegi négy jelölt közül idén decemberben választják ki (ugyanakkor megjelölnek egy tartalék helyszínt is). A mintavételt 2020 közepére tervezik, majd a szonda 2023 végén érkezhet vissza értékes rakományával a Földre.

A négy mintavételi hely jelölt a Bennu kisbolygó fotótérképén. (Kép: NASA)

Mind a négy lehetséges mintavételi helyet úgy választották ki, hogy elsősorban a biztonságot, a mintavétel végrehajthatóságát, a minták továbbíthatóságát és várható tudományos értéküket vették figyelembe. Olyan helyeket választottak, ahol a környezet topográfiája megengedi, hogy az űrszonda biztonságosan hajtsa végre a felszín megközelítését, megérintését, és a minta összegyűjtését. Figyelembe vették azt is, hogy az egyes helyeken mennyi anyag összegyűjtésére van remény, vagyis milyen könnyen lesz képes a szonda mintagyűjtő feje beszippantani a felkavart anyagot. Az anyagot akkor tekintik beszippanthatónak, ha szemcséi legfeljebb 2,5 centiméteresek. A minták továbbíthatósága azt jelenti, hogy az űrszonda milyen könnyen manőverezhető az adott helyszín közelébe, illetve távolodhat el onnan. A helyszíneket kiválasztó szakemberek mind a négy javasolt terület tudományos értékét magasnak minősítették, ebből a szempontból tehát nincs lényeges különbség a négy terület között. A tudományos érték megállapításánál figyelembe vették a szénben gazdag ásványok jelenlétét, a hidratált ásványok jelenlétét, a regolit módosulatait, az ásványösszetétel sokféleségét és az ősi anyagok jelenlétére utaló bizonyítékokat.

Egy-egy helyszín az északi, illetve a déli félgömb magasabb szélességű területén, kettő pedig az egyenlítő közelében található. (Kép: NASA)

Minthogy az űrszonda célpontja az ókori egyiptomi mitológia szent madara, a görögök főnixével rokon Benu (Bennu) nevét viseli, ezért a kapcsolódó névadások is Egyiptomhoz kötődnek. Ezért nevezték el a szondát Oziriszről, az ókori egyiptomi vallás egyik legfontosabb istenéről, jóllehet a szonda neve mint betűszó (OSIRIS-REx) az Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer (eredet, spektrális értelmezés, erőforrások azonosítása, biztonság és a regolit kutatása) kissé körülményes feladatleírásból származik. Ennek szellemében a négy lehetséges leszállóhelyet Egyiptomban élő madarakról nevezték el. A kijelölt helyszínek a következők:

• Nightingale (fülemüle) (szélesség: 56°; hosszúság 43°) – a Bennu északi pólusa közelében, egy nagyobb, 70 méter átmérőjű kráter belsejében elhelyezkedő kisebb kráterben található terület. A területen belül több pont valamelyikében is végrehajtható a mintavétel. Itt a legfinomabb szemcséjű és a legsötétebb a regolit, a változatos színek változatos ásványösszetételre utalnak.
• Kingfisher (jégmadár) (11°; 56°) – az egyenlítő közelében egy kis, 4 méteres kráterben helyezkedik el. A területet nagy sziklatömbök veszik körül, de a belsejében 5 méter sugarú, nagy szikláktól mentes terület található. A spektrális vizsgálatok szerint itt a legvalószínűbb a hidratált ásványok előfordulása.
• Osprey (halászsas) (11°; 88°) – 10 méter sugarú kráter az egyenlítő közelében. A spektrális vizsgálatok szerint itt a legvalószínűbb a szénben gazdag ásványok előfordulása. Tudományos szempontból legérdekesebbnek a terület közepén lévő sötét folt látszik.
• Sandpiper (szalonka) (–47°; 322°) – a déli félgömbön, egy nagyobb, 31 méter sugarú kráterben található terület. A környéken meredek lejtől és nagy sziklatömbök találhatók. Hidratált ásványok is találhatók a területen.

Közelkép a négy helyszínről. Decemberben derül ki, honnan vesz mintát az OSIRIS-REx jövő nyáron. (Kép: NASA)