A Szuzaku vége
(Rovat: Távoli világok kutatói, Japán a világűrben , Amerika és az űrcsillagászat - 2015.09.08 07:15.)

Egy évtized után befejezte működését a japán röntgencsillagászati műhold.

A Szuzaku (angolos átírással: Suzaku) 2005. július 10-én indult Japánból, egy M-V hozdozórakétával, még Astro-E2 néven. A megjelölésben a kettes szám azt jelentette, hogy a műhold a 2000-ben a start során szerencsétlenül járt eredeti példány pótlására készült.

(Fantáziakép: NASA / JAXA)

A Szuzaku feladata az univerzum legnagyobb energia-felszabadulással járó jelenségei közül a szupernóva-robbanások, valamint a galaxisok közepén található szupernagy tömegű fekete lyukak közvetlen környezete és a galaxishalmazok megfigyelése volt az elektromágneses spektrum röntgentartományában. A Japán Űrügynökség (JAXA) a múlt héten jelentette be, hogy lekapcsolták az űrtávcsövet, amely az utóbbi időben már nem tudott folyamatosan kommunikálni a földi irányítókkal. A lekapcsolás annyit jelentett, hogy a fedélzeti akkumulátorokat leválasztották az áramkörökről, ezzel is csökkentve az esélyét, hogy később valamilyen robbanás szétvesse a műholdat, űrszemétfelhővé változtatva a törmelékeit. Az immár végérvényesen elhallgattatott Szuzaku természetesen továbbra is kering a Föld körül, de már irányítatlanul. Pályamagassága kb. 550 km, ahonnan a számítások szerint 2020 előtt nem éri el a légkör sűrű rétegeit, hogy végleg megsemmisülhessen. A JAXA és az amerikai NASA együttműködésében készült tudományos műszerekkel felszerelt űreszközt eredetileg két évig tartó működésre tervezték, amit jócskán túlteljesített. A NASA vezetésével épült röntgen-spektrométer sajnos a start után alig egy hónappal felmondta a szolgálatot, váratlanul elillant a hűtést biztosító folyékony hélium. A négy fedélzeti röntgenteleszkóp azonban egészen mostanáig üzemképes maradt.

A Medúza-köd (IC 433) néven ismert, mintegy 5000 fényév távolságban levő szupernóva-maradványban teljesen ionizált szilíciumtól és kéntől származó röntgensugárzást detektáltak a Szuzaku műszereivel. A mintegy 4000 évvel ezelőtt bekövetkezett szupernóva-robbanás maradványában még most is tízezerszer nagyobb a hőmérséklet, mint a Nap fotoszférájában, vagyis a „felszínén”. (Kép: JAXA / NASA / Suzaku / Tom Bash, John Fox / Adam Block / NOAO / AURA / NSF)

A röntgencsillagászati megfigyelésekhez az észlelőberendezéseket a légkörön túlra kell juttatni, mivel a földi légkör elnyeli a világűrből érkező röntgensugárzást. A Szuzaku volt Japán ötödik röntgencsillagászati célú műholdja. A következőre sem kell sokat várni, hiszen az Astro-H már 2016 elején pályára állhat.