A Hubble elcsípte az eddigi legtávolabbi galaxist
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat , Űrcsillagászat Európában - 2011.01.31 07:15.)

A Hubble-űrtávcső által lencsevégre kapott galaxis mintegy 13,2 milliárd fényévre van tőlünk. Az eddigi rekorder galaxist 150 millió fényévvel „hagyta le” az új objektum.

Ahogy egyre messzebb nézünk a világegyetemben, úgy látunk vissza az egyre távolabbi múltba. Az univerzum kora 13,7 milliárd év, tehát a most felfedezett objektum igen korán alakult ki a világegyetem történelme során, csupán 480 millió évvel az Ősrobbanás után. A Hubble-űrtávcső mindig is élen járt a korai univerzum tanulmányozásában a mélyég-felvételeinek köszönhetően. A mostani felfedezést a 2009 májusában kapott új műszerrel, a Wide Field Camera 3-mal tette.

Az új rekorder galaxis egy kompakt, kisméretű csillagváros, mely főként kék (vagyis nagytömegű és fiatal) csillagokból áll. Ez a galaxis fiatal kora miatt nem is meglepő. Az viszont igencsak megdöbbentette a kutatókat, hogy a csillagkeletkezési ráta (azaz, hogy hány csillag keletkezik a galaxisban évente) extrém magas. Azt már ugyan eddig is tudták a csillagászok, hogy a csillagkeletkezés sebessége nő, ahogy visszatekintünk az univerzum történetében, de ennek a csillagontó galaxisnak a csillagkeletkezési rátája 10-szer magasabb a 170 millió évvel idősebb galaxisokénál. Ez egy kiugró növekedés ilyen - a világegyetem korához képest - rövid idő alatt.

A rekorder galaxis a Hubble mélyég-felvételén. [Kép: NASA / ESA / G. Illingworth (University of California, Santa Cruz), R. Bouwens (University of California, Santa Cruz & Leiden University) / HUDF09 Team]

A galaxis a Hubble felvételein csak egy csillagszerű pontként látszik. Mivel túl fiatal és túl kicsi, ezért spirálkarokkal nem rendelkezik. Érdekesség még, hogy több mint 100 ilyen mini-galaxis kéne ahhoz, hogy a Tejútrendszer méreteit kitegye. A mostani felfedezés nagyban hozzájárult a galaxisformálódás korai időszakának megértéséhez. Az eredményeket az amerikai, holland és svájci kutatók a Nature január 27-ei számában publikálták.