Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A Herschel fényt derít a távoli csillagontó galaxisok titkaira
(Rovat: Távoli világok kutatói, Űrcsillagászat Európában - 2010.12.22 07:15.)

Csillagászok a Herschel infravörös űrteleszkóppal végzett mérések révén kimutatták, hogy a csillagkeletkezési ráta, azaz a csillagok keletkezésének üteme 11 milliárd évvel ezelőtt volt a csúcspontján.

Vagyis az ősrobbanás után csupán 2,7 milliárd évvel a fiatal univerzumban a csillagok születéséé volt a főszerep, sokkal inkább, mint ahogy azt ma látjuk a környezetünkben lévő galaxisokban.

A kutatók eddig is tudták, hogy a múltban (tehát ahogy egyre távolabbra nézünk a világegyetemben) a csillagok jóval nagyobb ütemben keletkeztek, mint amit a lokális univerzumban ma megfigyelhetünk. Már korábbi infravörös űreszközökkel az 1990-es évek végén találtak olyan porban és gázban gazdag ún. ultrafényes infravörös galaxisokat a távoli univerzumban, melyekben a csillagkeletkezés robbanásszerűen zajlik. Ilyen galaxisokat nem lehet látni ma a környezetünkben, azonban érdekes módon a korai világegyetemben az ilyen csillagontó galaxisok voltak többségben. Ezek az ultrafényes galaxisok látható tartományban vizsgálva nagyon halványnak tűnnek, ám infravörös hullámhosszakon, ahol a por komponens látszik legfőképp, nagyon fényesek. A fiatal csillagok ugyanis nagy molekulafelhőkben keletkeznek, ezekben sok a por és gáz, és jó ideig a fiatal csillagot is gázburok, majd por-gáz korong veszi körbe. Ezért tehát infravörös megfigyelésekkel könnyen elcsíphetőek az ilyen nem hétköznapi, porban gazdag csillagontó galaxisok.


Fantáziakép egy csillagontó galaxisról. (NASA / CXC / M.Weiss)

A mostani felfedezés Scott Chapman (Institute of Astronomy, Cambridge, Anglia) és kollegái nevéhez fűződik, akik a Herschel infravörös űrteleszkóp egyik műszerével, a SPIRE (Spectral and Photometric Imaging Receiver) segítségével végeztek megfigyeléseket. Felmérésükben 70 galaxist vizsgáltak meg a Nagy Medve csillagképben. Földi műszerekkel – a Keck-távcsövekkel Hawaii-n, és a Plateau de Bure szubmilliméteres rádiótávcsővel Franciaországban – már előzetesen, pár évvel ezelőtt meghatározták a galaxisok távolságát, 11 milliárd fényévet kapva. Azonban a galaxisokban levő por mennyiségét, és az ezzel szorosan korreláló csillagkeletkezési rátát csak érzékeny és pontos infravörös megfigyelésekkel állapíthatták meg. A 2009-ben indított Herschel infravörös űrtávcső segítségével lehetőség nyílt a kiválasztott galaxisok pormennyiségének és hőmérsékletének meghatározására. Eredményeik azt mutatják, hogy ezek az ultrafényes infravörös galaxisok jóval melegebbek, porban gazdagabbak, tehát több csillagot termelnek ki, mint eddig gondolták az ilyen típusú galaxisokról. Nem kérdés, hogy a fiatal univerzumban lejátszódott csillagkeletkezés és a csillagontó galaxisok megértése kulcsfontosságú a világegyetem korai történetének felderítése céljából.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021