Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Pillantás a Hold sötét krátereibe
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat , India a világűrben - 2009.01.20 09:00.)

Nyilvánosságra hozták az indiai Csándráján-1 holdszondán repülő amerikai radarberendezés első képeit a Hold állandóan sötétben levő sarkvidéki krátereinek belsejéről.

A tavaly októberben indított, november elején a Hold körüli pályára állt indiai űrszonda (Hold-műhold) egyik tudományos berendezését, a Min-SAR radart a NASA szállította. A kisméretű, az apertúra-szintézis elvén működő radar sikeresen túljutott a teszteken, és elküldte a Földre az első megfigyelési eredményeket is. A radar segítségével a kutatók olyan helyekre is be szeretnének &„pillantani” a Holdon, ahová sosem jut el a napfény. Az utóbbi évek ellentmondásos eredményei ellenére sokakban él a remény, hogy leghidegebb, legsötétebb kráterbelsőkben vízjég rejtőzhet. Mivel ezeket a Hold északi és déli pólusa környékén fekvő helyeket a Földről nem látni, s állandóan sötétben is vannak, az egyetlen elképzelhető módszer a megfigyelésükre a Hold körüli pályáról, radaros technikával adódik.


A Mini-SAR apertúraszintézis-radar egyik képét (keskeny sáv középen) egy földi, az Arecibo Obszervatórium óriási rádióteleszkópja segítségével készített radarképre montírozták. A déli Haworth-kráter belsejének ez a részlete állandóan takarásban van, mind a Nap, mind a Föld irányából nézve. (Kép: ISRO / NASA / JHUAPL / LPI / Cornell Univ. / Smithsonian)

A 2008. november 17-én készített képek a Hold déli pólusa közelében levő Haworth-kráter belsejének részletét, valamint az északi pólusnál levő Seares-kráter nyugati peremét ábrázolják. A fényes részletek nagyobb intenzitással verik vissza a rádióhullámokat, vagy a felszín tulajdonságai (tagoltsága) miatt, vagy mert olyan lejtőkről van szó, amelyek épp az űreszköz irányára merőlegesen helyezkednek el. A következő hónapok adatgyűjtéssel, kalibrációval telnek.


A Seares-kráterről készült radar-mozaikkép egy részlete. Az Indiai Űrügynökség (ISRO) szondája 100 km magas poláris pályán kering a Hold körül. A radarképek felbontása 150 m-es felszíni alakzatok megkülönböztetéshez elegendő. (Kép: ISRO / NASA / JHUAPL / LPI)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024