Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

MEGFEJTÉS: Ami az ősrobbanásból maradt
(Rovat: Távoli világok kutatói, A hét képe - 2008.05.17 09:10.)

A tervek szerint idén október végén indulna az ESA Planck űrszondája, hogy a mikrohullámú háttérsugárzás „egyenetlenségeit” kutassa. Megtudhatjuk azt is, hogy ki nyerte a Typotex ajándékkönyvét.

A Planck lesz az első európai űreszköz, amelyet az ősrobbanás maradványsugárzásának megfigyelésére készítenek. Az amerikai COBE eredményei, a háttérsugárzásban észlelhető apró irányfüggő fluktuációk felfedezése óta a csillagászok az egyenetlenségek eredetét, és a világegyetem jelenleg megfigyelhető szerkezetével való kapcsolatát igyekeznek megérteni. Az eredmények nyomán már eddig is nagyot léptünk előre az univerzum keletkezését és fejlődését leíró kozmológiai modellek kísérleti ellenőrzésében.

A szimulációk alapján valahogy így látja majd a Planck a háttérsugárzás hőmérsékletének kicsiny, néhány milliomod kelvines fluktuációit az égbolton. (Kép: ESA)

Mivel tud majd többet a Planck, mint elődei? Röviden: érzékenyebb lesz, nagyobb szögfelbontást nyújt és sokkal több különböző frekvencián végez majd méréseket. A Planck egy Ariane-5 hordozórakétával, egyszerre indul majd az ESA Herschel infravörös űrobszervatóriumával. Állomáshelyük a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontjának környéke lesz, mintegy másfél millió km-rel a Föld pályáján túl. Itt a Nap körüli keringési idejük éppen egy év. A Planck élettartama 15 hónap lesz, ami szerencsés esetben, a hűtésre használt anyagok megmaradó készleteitől függően akár meg is hosszabbítható.

A közel 2 tonnás, 4,2 m magas és 4,2 m átmérőjű, hengeres alakú Planck egy másfél méteres átmérőjű tükröt visz magával. A beérkező elektromágneses sugárzást két igen érzékeny detektorra fókuszálja. Az alacsonyabb frekvenciákon működő berendezés (Low Frequency Instrument, LFI) egy 22 különböző hullámhosszra hangolt rádióvevő-sorozat, amelynek üzemi hőmérséklete –253°C. A vevők 30 és 70 GHz között működnek majd. A magasabb frekvenciás berendezés (High Frequency Instrument, HFI) 52 bolometrikus detektort (tulajdonképpen hőmérőt) tartalmaz. Itt nem a beérkező rádiósugárzást erősítik fel és nem az elektromos jeleket rögzítik, mint az LFI esetén, hanem a sugárzás kiváltotta hőhatást mérik. A 100 and 857 GHz között dolgozó műszer –272.9°C-ra lesz hűtve, vagyis mindössze egytized fokkal lesz „melegebb” az abszolút nulla foknál.

A 2006-os fizikai Nobel-díj egyik díjazottja, George Smoot megtekinti a Plank űrszondát a gyártó Alcatel Alenia Space csarnokában (Cannes, Franciaország, 2007. február 1; kép: ESA / S. Corvaja)

A Planck korábbi neve COBRAS/SAMBA (Cosmic Background Radiation Anisotropy Satellite / Satellite for Measurement of Background Anisotropies) volt. Ez „történelmileg” alakult így, ugyanis az űrprogram két különböző, de hasonló célokat kitűző javaslat egyesítésével jött létre. A COBRAS/SAMBA javaslatot az ESA már 1994-ben vizsgálta.

A helyes megfejtést – tehát az űreszköz jelenlegi és korábbi nevét – beküldők közül kisorsolt szerencsés játékosunk, Hegyesi Béla a Typotex Kiadó jóvoltából Timothy Ferris A világmindenség. Mai kozmológiai elméletek című kötetének egy példányát kapja jutalmul. Nyereményéhez gratulálunk!

Rejtvényjátékunk júniusban folytatódik, immár egy újabb Typotex-könyvért.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024