Mi várható 2007-ben? (1. rész)
(Rovat: Távoli világok kutatói, Szárnyaló képzelet - 2007.01.01 08:38.)

Szokásos év eleji előretekintésünkben felsoroljuk a legfontosabb várható indításokat, a jelentősebb automata űreszközök programjának 2007-es mérföldköveit.

A megadott időpontok természetesen csak előrejelzések, amelyek nem feltétlenül teljesülnek majd pontosan, hiszen késések mindig előfordulhatnak. Ez alól a szabály alól persze kivételek a már úton levő űrszondák bolygóközelségi dátumai. 2007. február 25-én repül el az ESA Rosetta üstököskutató szondája a Mars mellett. Három nappal későbbre, február 28-ra esik a NASA Plútó felé tartó New Horizons űrszondájának Jupiter-közelsége. Június 6-án az amerikai Merkúr-szonda, a MESSENGER nyer újabb lendületet a Vénusz mellett pályájának módosításához. Az év vége felé, novemberben ismét a Rosetta szerepel majd az űrhírekben, amint újból megközelíti a Földet.

2007-ben is izgulhatunk rég várt űreszközök sikeres startjáért. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelenthessük: az év slágere a Hold űrszondás kutatása lesz. A sort várhatóan a Lunar TrailBlazer nyitja márciusban, amely az első nem állami kezdeményezésre épült (kereskedelmi) űreszköz lesz a Hold körül. A kínai Chang'e-1 áprilisban, a japán Selene-1 júliusban indul a Hold felé. A sorban a negyedik a novemberben startoló indiai Csándráján-1 lesz.

Január végén a Bigelow Aerospace cég folytatja felfújható űrmoduljainak Föld körüli pályára állítását. A sorozat második darabja, a Genesis-2 Dnyepr hordozórakétával indul.

Február 15-én Delta-2 rakétával startol az amerikai THEMIS (Time History of Events and Macroscale Interactions during Substorms) műhold, amely a földi magnetoszféra folyamatait kutatja.

Júniusra tervezik a Föld gravitációs terét feltérképező európai GOCE (Gravity Field and Steady-State Ocean Circulation Explorer) indítását, orosz Rokot hordozórakétával. A program célja a globális geoid rendkívül pontos (néhány cm-es) és nagy (100 km-esnél jobb) térbeli felbontású meghatározása. (A GOCE késésére jellemző, hogy már a 2006-os előrejelzésünkben is szerepelt...)

Szintén júniusban várható a hányatott sorsú, a takarékossági intézkedések elől végül mégis megmenekült amerikai kisbolygókutató űrszonda, a Dawn startja, Delta-2 rakétával.

Júliusban állítják pályára az európai Galileo navigációs műholdrendszer második kísérleti darabját, a Giove-B-t. Mint a 2005-ben felbocsátott Giove-A, ez a műhold is Szojuz rakétával emelkedik a magasba.

Természetesen a Mars kutatása sem kerül le a napirendről 2007-ben. A NASA augusztus 3-ra ütemezte be a Phoenix startját Delta-2 rakétával. Az innovatív, mégis viszonylag kis költséggel épült szonda tíz hónapnyi utazást követően sima leszállást végez a Marson, magas szélességen. Célja a marsi víz történetének, az élet lehetőségének a kutatása. (Mint nemrég mi is felhívtuk rá olvasóink figyelmét, a Phoenix fedélzetére bárki feljuttathatja még a nevét, ha a január végi határidőig jelentkezik.) Szintén a Marssal kapcsolatos, de mégsem a szomszéd bolygó felé indul novemberben a Mars Gravity Biosatellite, Falcon-1 hordozórakétával. Ez az alapvetően diákok készítette mesterséges hold alacsony Föld körüli pályán keringve, tengelye körül megfelelő szögsebességgel forogva a marsi nehézségi erőt imitálja. A program célja a majdani emberes Mars-utazások előkészítése - egyelőre öt hétig, egerekkel kísérletezve.

A csillagászok 2007-es új űrobszervatóriuma a gamma-tartományban működő amerikai GLAST (Gamma-ray Large Area Space Telescope) lesz, amely novemberben startol Delta-2 rakétával. A legnagyobb energiájú elektromágneses sugárzásra érzékeny űrtávcső tudományos célpontjai a világegyetem igen érdekes, gamma-sugárzással járó folyamatai, például a fényéhez közeli sebességgel mozgó plazma nagytömegű fekete lyukak környezetében, vagy összeolvadó neutroncsillagok.

(Folytatjuk a 2007-re tervezett emberes űrrepülésekkel!)