Deep Impact: közeleg a nagy nap
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2005.06.15 07:58.)

Bő két hét múlva, július elején ér célhoz a NASA üstökösszondája, amelynek márciusban felismert optikai hibáját menet közben sikerült számítógépes eljárással jórészt korrigálni.

A Tempel-1 üstökös magjába fúródó „lövedéket” a szonda július 3-án éjjel indítja majd. Mint korábban mi is írtunk róla, a nagyfelbontású kamera hibájára már csak a start után, menet közben derült fény. A hiba eredménye mintegy négyszeres felbontás-csökkenés. A NASA mérnökei már akkor azt ígérték, hogy megpróbálnak kitalálni valamit a javítás érdekében. Most bejelentették, hogy megszületett a megoldás - még épp időben a nagy találkozás előtt. Az új képfeldolgozó eljárás segítségével a nagyfelbontású kamera mintegy 6 méteres részleteket tud majd megkülönböztetni az üstökös magján a legnagyobb közelség idején. A visszanyert felbontásért fizetendő ár a képeknek a tervezettnél lassabb nyilvánosságra hozatala lesz. A hiba története kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan annak idején a Hubble Űrtávcső főtükrét elrontották. A készítés során a Deep Impact kamerájának tükrét elmulasztották független módszerrel is tesztelni, így a gyártás során becsúszott tévedést nem vehették időben észre.

A Deep Impact 173 napi utazás, 431 millió kilométer megtett út után érkezik az üstökös közelébe. Az egy méter széles, 370 kg tömegű becsapódó egység nagy sebességgel fúródik majd a Tempel-1 hegynyi méretű magjába, jókora krátert ütve azon. A pontos időpont július 4-én 6-7 óra közt várható (világidőben). A látványos eseményt földi és űrobszervatóriumok serege figyeli majd - és persze maga a Deep Impact anyaszonda, amely akkor kevesebb mint 9000 km-re lesz majd onnan. (Egyébként a legnagyobb közelségekor mintegy 500 km távolságban repül el az üstökös mellett). A szondának kb. 13 perce lesz a mérésekre, utána a kráter kimegy látómezejéből. Az üstökös felfényesedését Európából a nappal miatt természetesen nem figyelhetjük meg, az a Hawaii-ban levő távcsövekkel lesz látható. Az utána következő napokban viszont máshonnan is követhető a jelenség utóélete. Egyes becslések szerint a becsapódás után az üstökös fényessége annyira megnő, hogy rövid időre szabad szemmel is megfigyelhető lesz.

A Földtől való nagy távolságból adódó nehézkes navigáció miatt két órával a becsapódás előtt a JPL szakemberei átadják az irányítást a fedélzeti számítógépnek: a becsapódó egység saját magát vezeti neki az üstökös magjának. A programban részt vevő kutatók szerint olyan keveset tudunk az üstökösmagok szerkezetéről, hogy minden pillanat értékes új adatokkal szolgál majd...