Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Nemsokára visszamegyünk a Jupiterhez
(Rovat: Távoli világok kutatói, Szárnyaló képzelet - 2003.09.23 11:33.)

A múlt hét végén a bolygókutatás egyik legnagyszerűbb fejezete zárult a Galileo űrszonda Jupiterbe csapódásával. A balul kezdődött küldetés eredményeiről ma szuperlativuszokban beszélnek a csillagászok és már tervezik a folytatást.

Ahogy arról már hírt adtunk, a Galileo szonda végképp befejezte a Jupiter körüli küldetését, amikor többször meghosszabbított küldetése végén a gázóriás körüli 34. keringése végén a tervek szerint belesüllyedt a légkörbe, ahol elégett. A Galileo túl azon, hogy a Jupiterről alkotott képünket minden korábbinál részletesebbé tette, feltérképezte a rendszer négy legnagyobb holdját is. Eközben bizonyítékot talált arra, hogy az élet megjelenéséhez szükséges kellékek – víz, hő és egyéb kémiai elemek – megtalálhatók az Európa holdon. Az Europa holddal kapcsolatos legizgalmasabb kérdésre is választ talált a szonda: most már bizonyos, hogy ennek a belső-bolygó méretű holdnak vízjégből álló kérge alatt folyékony víz is található.

A Galileo eredményei szinte önmagukban megfogalmazzák napjaink legizgalmasabb feltevését: a Jupiter rendszerében talán ÉLET található. Ez az egyre kecsegtetőbb lehetőség arra indította a kutatókat, hogy még egy űrszondát küldjenek a Naprendszer óriásához.


Az új, egyelőre csak JIMO (Jupiter Icy Moons Orbiter) munkanéven emlegetett űrszondát azonban sokkal többre szánják, mint a Galileo-t. A JIMO (képünkön) feladata ugyanis az lesz, hogy a négyből három Galilei hold körül is pályára álljon. A célpontok a Callisto, a Ganymedes és az Europa lesznek. Soha nem volt még olyan űreszköz, amely a céljához érve egynél többször elhagyta volna a célpont gravitációs terét. A JIMO viszont háromszor is le kell lassítson, hogy pályára álljon, majd háromszor is el kell tudnia hagyni a vizsgálatok célpontját jelentő holdakat.

A JIMO másik feladatát az jelenti, hogy megtalálják a fenti ambíciózus célhoz megfelelő meghajtási rendszert. Ahhoz, hogy az űreszköz képes legyen a Jupiter holdjai közötti „hármasugrásra”, valami más kell, mint a jelenlegi rendszerek, mert a hajtóanyagigény olyan hatalmas lenne, amit csak óriási nehézségekkel lehetne eljuttatni a gázóriáshoz. A NASA nemrég beindult Prométeusz programja, mely az atomenergia űrbeli felhasználhatóságának kísérleteire irányul, máris házasságot kötött a JIMO programmal. A Prométeusz program első hasadó anyaggal hajtott űrhajtóműve a JIMO meghajtását fogja szolgálni (míg a másik Prométeusz fejlesztés, a rádió izotópos hajtómű a 2009-es Mars Smart Lander expedíción fog debütálni). A nukleáris hajtómű által szolgáltatott energia a kutatók szerint bőségesen elegendő lesz ahhoz, hogy a 2012-ben indítani szándékozott Jupiter-hold szonda véghezvigye merész programját a három Galilei holdnál.

(Fotó: NASA/JPL)

Dancsó Béla

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024