Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Üdvözlet a Marsról! - 1. rész
(Rovat: Szárnyaló képzelet, Álmuk a világűr - 2006.02.07 07:40.)

Hargitai Henrik a Marson járt! A magyar kutató a Utah állambeli, Mars Society által létrehozott bázison töltött el néhány hetet. Élménybeszámolóját több részletben közöljük.

Napkelte a Marson! A Phobos-csúcs mögött vöröslik az ég, lassan a Mars Desert Research Station-ön elkezdődik a munka. A Robert Zubrin által megálmodott MDRS 42. legénysége készülődik egy újabb naphoz, újabb terepmunkával, vagyis EVA-val. A Mars Society sivatagi bázisán Kereszturi Ákos után én vagyok a második magyar. A szimulációs bázis magánpénzből, adakozásokból épült fel. Még egy hasonló bázis van Devon szigetén, Észak-Kanadában és egy idén fog megnyílni Izlandon.


A 24-es körzet. A közelben található az "UFO-iról" elhíresült 51-es kísérleti telep. Az Area 42 a 42. legénységről lett elnevezve: az itt levő helyek a legénység tagjai feleségeinek és gyerekeinek nevét viselik (sajnos nem az örökkévalóságig: az erózió nagyon gyorsan dolgozik egy ilyen kopáros, badland területen)


Csoportfénykép. Dennis Creamer, John Aittama, Dennis Hands, Kathryn Bywaters, Hargitai Henrik, Ben Huset: a csoportkép. Mögöttünk a falon az eddigi legénységek névtáblái, melyet az űrruhákon viseltek. Hamarosan a miénk is ide kerül. Egy magyar név már van ott: „Kereszturi” - áll rajta.

Az én feladatom a térség geomorfológiai térképezése, a terepre indulóknak térképek készítése. A munka szimuláció: a habból (habitate), lakóegységből csak szkafanderben mehetünk ki, hiszen ez a szimuláció lényege. A terepen a szkafandert nem lehet levenni, csak vészhelyzetben. A szkafander ugyan néhol lyukas, két számítógépventillátor hajtja és a légfúvó csövek időnként elszakadnak - a sok kilót nyomó csizma viszont úgy húzza az ember lábát, mintha másfél g lenne. A sisak viszont igazinak hat. Ha nem mosószerezzük be, bepárásodik, valódi rádió van benne, ezen kommunikálunk egymással.


Esti megbeszélés: mit csinálunk holnap?


Geológiai kutatómunka a Marson

A bázis felépítése szinte azonos a NASA holdbázisterveiben szereplővel. Egy nagy, 8 m átmérőjű, álló fehér henger, melyen két emelet van: az alsó a labor, a felső a dolgozó és lakóterület. Mellette az üvegház és a csillagvizsgáló. Ittlétünk alatt NASA-szakemberek látogattak meg minket és bőszen jegyzeteltek, hiszen ők ugyan megterveztek egy hasonló bázist a Holdra, de a gyakorlatban még sose próbálták ki: a makettjük áll, de lakatlan.


Beöltözés. A képen Dennis Hands és John Aittama próbálja ki a vízestömlőt: az egyikünk szívószála minden más sisakra is rácsatlakozatható.


Az EVA prep room

Az MDRS célja, hogy egy-egy két hetes periódusra olyan legénységet gyűjtsön össze, amelyik akár egy Marsbázison is szolgálhatna. Az MDRS szimulációja tehát teljes körű: lehet tesztelni a kapcsolatot a földi irányítóközponttal, melyet itt csak Mission Supportnak neveznek, azaz nem irányítóközpont, mert 10-20 fényperc távolságról lehetetlen a közvetlen irányítás a Földről (mint a Hold esetében). Így az ő szerepük (lelkes önkéntesek) az, hogy a kérdéseinkre próbáljanak e-mailben válaszolni, és a mi feladatunk, hogy minden este elküldjük a napi jelentéseket és fotókat, melyek a Mars Society weblapján
(http://www.marssociety.org/MDRS/fs05/)
megnézhetők - a következő legénység is ebből „készülhet fel” a szimulációra.

FOLYTATJUK...

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024