Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Mi lesz 2006-ban? (1. félév)
(Rovat: Szárnyaló képzelet, Űrpolitika , Hazai kutatóhelyek és űripar - 2006.01.01 14:17.)

Az új esztendő beköszöntével áttekintjük, hogy milyen jelentős űrkutatási események állnak előttünk.

Az első részben 2006 első félévére összpontosítunk. A lista természetesen nem teljes, elsősorban a tudományos űrprogramokat veszi számba. Kicsit szubjektív is, mégis módot ad arra, hogy előretekintsünk: mi várható ebben az évben a világűrben – s így az Űrvilágban is.

Ha semmi sem jön közbe, a mostani tervek szerint január 17-én startol a New Horizons (Új Horizontok) nevet viselő amerikai űrszonda a külső Naprendszer – Plútó és a Kuiper-övezet – tanulmányozására. Az indítás Atlas-V hordozórakétával a floridai Cape Canaveralből történik. A startot szükség esetén legfeljebb február 3-ig tudják késleltetni. Mára a Plútó maradt az egyetlen „nagybolygó”, amelyet még nem látogatott meg közelről ember készítette űreszköz. Ha a felbocsátás időben sikerül, a szonda 9 órán belül a Hold távolságának megfelelő messzeségbe jut, 13 hónap múlva halad el a Jupiter mellett, és a hintamanőver nyomán 2015-ben érkezik célba.

Február folyamán két jelentős indítás várható. Az egyik a japán JAXA/ISAS Astro-F jelű infravörös csillagászati holdja. Fő műszere egy 70 cm-es átmérőjű távcső, amelyet folyékony héliummal 6 K-es hőmérsékletre hűtenek. Feladata az infravörös égbolt feltérképezése lesz, az eddigieknél sokkal nagyobb érzékenységgel. Poláris napszinkron pályára állítják majd M-V hordozórakétával.

A 2005. évről húzódik át februárra a francia-amerikai Calipso és a amerikai-kanadai CloudSat klímakutató műholdpáros startja. Az indításra a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról, Delta-2 rakétával kerül sor. Tudományos programjukról korábban már részletesebben írtunk (ld. a kapcsolódó cikket lent).

A STEREO (Solar TErrestrial RElations Observatory) szondák szintén Delta-2 rakétával kerülnek a világűrbe, május 26-án. A kétéves programban két, közel azonos űrszonda segítségével térbeli információkat igyekeznek szerezni a Nap nagyenergiájú koronakitöréseiről. Ezek a Föld környezetében észlelhető geomágneses zavarok fő okozói, így közvetve hatással lehetnek például a műholdak működésére, a távközlésre, az elektromos távvezeték-rendszerekre, az űrhajók személyzetének egészségére.

A júniusban induló, francia kezdeményezéssel és vezetéssel készülő COROT (COnvection ROtation and planetary Transits) európai űrcsillagászati mesterséges hold egyik célja Föld-típusú (bár a Földnél sokszorta nagyobb) bolygók felfedezése idegen csillagok körül. A hold Bajkonurból indul, Szojuz-Fregat hordozórakétával, s poláris pályára áll. Viszonylag kicsi (30 cm-es), de érzékeny távcsövével 150 napig folyamatosan figyeli majd az égbolt két kijelölt területét. A remélt bolygókat a csillagok előtti átvonulásukkor bekövetkező kis fénycsökkenés révén fogja felfedezni. A COROT másik tudományos célja a csillagok belső szerkezetének vizsgálata, fényességváltozásaik alapján. Ez utóbbi témában magyar csillagászok, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai is érdekeltek (ld. a lenti linkeket).

A Nemzetközi Űrállomás kiszolgálása, az orosz és amerikai emberes űrprogramok is folytatódnak 2006-ban. A menetrend szerint március 22-én indul Bajkonurból űrhajósokkal a fedélzetén a Szojuz TMA-8 űrhajó. A következő, Progressz M-56 jelű, ember nélküli automata szállítóűrhajó április 10-én követi. Az amerikaiak a jelenleg érvényes tervek szerint május 3-án indítják a Discovery űrrepülőgépet (STS-121), legkorábban június végén pedig az Atlantis is sorra kerülne (STS-115). Szintén a félév vége felé startolna a menetrend szerint az orosz Progressz M-57 teherűrhajó.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024