PROGRAMAJÁNLÓ: December 14-e (vasárnap), 12:50 - Delta
(Rovat: Szárnyaló képzelet, Hazai kutatóhelyek és űripar , Nyereség a kontinensnek - 2003.12.13 12:05.)

A vasárnapi Delta adásában több asztronautikai témája blokkot láthatunk. Szó lesz a marsi életnyomok magyar elméletéről, a napviharokkal kapcsolatos legújabb német kutatásokról, és egy szupergyors kameráról - mely egyszer talán a Marsra is eljut.

Ízelítő a Delta december 14-i adásából:

A világ leggyorsabb kamerája

Az analogikai elven működő számítógép - Roska Tamás akadémikus és Leon Chua professzor eredeti ötlete - a gyakorlatban is beválik: az analog jeleket - hullámokat - érzékelő látóchip a szem működéséhez hasonlóan érzékeli és dolgozza fel az információkat, csak sokkal gyorsabban. A számítógép másodpercenként 15 ezer kép elemzésére képes. Ipari robotokban, minőségellenőrző egységekben alkalmazhatják és néhány év múlva a Mars-expedició látóegységét is ez a robotszem adja majd az idei stuttgarti Vision szakkiállítás első díját elnyert magyar kamera.

Takarmány kiegészítő búzacsírából

Antibiotikumok helyett alkalmazhatják a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán kifejlesztett takarmány-adalékot, amelynek alapanyag a búzacsíra. A szer hatását már hárommillió háziállaton kipróbálták: erősíti az immunrendszert, fokozza a szervezet ellenálló képességét és javítja az állatok takarmány-hasznosítását. Miután az egyre szigorúbb biztonsági szabályok miatt az állatgyógyászatból kiszorulnak az antibiotikumok, nagy jövőt jósolnak a magyar fejlesztésű takarmány-kiegészítőnek.

Ionoszféra-térkép, napkitörés után

Az elmúlt hetek napkitörései bizonyították: a műholdakon alapuló kommunikációs rendszereink nincsenek bebiztosítva a mágneses viharok ellen. A német Légi- és Űrkutatási Központ kutatói az ionoszféra feltérképezésével azt vizsgálják, hogyan lehetne a műholdakat a napviharok idején is biztonságosan működtetni. A jövőben a földkörüli pályára kerülő Galileo Európai Navigációs Műholdrendszer alapegységeit már úgy készíthetik el, hogy a rakoncátlankodó Nap hatásai ellenére is megbízhatóan működjenek.

Életnyomok a Marson?

Három magyar kutató, Horváth András csillagász, Gánti Tibor elméleti biológus és Szatmári Örs evolúcióbiológus a Mars Global Surveyor képeinek tanulmányozásakor különös, fekete foltokra figyelt fel. Elméletük szerint ezek a hóréteg alatt megmaradó vízlencsék jelei, amelyekben primitív élőlények maradhattak fenn. A sok vitát kiváltó kérdések eldöntésére csak évek múlva kerülhet sor, mivel a következő napokban a Marsra érkező űrszondák biztonságosabb, jégmentes területeken szállnak le.

Delta, december 14. vasárnap, 12:50

Képek és szöveg: ORIGO.HU