A magyar űripar és az ESA-csatlakozás
(Rovat: Szakmapolitika, Hazai kutatóhelyek és űripar - 2008.01.30 18:58.)

Az ország legnagyobb űripari cégének egyik vezetőjével közölt ma érdekes interjút az [origo].

Solymosi János, a Bonn Hungary Kft. igazgatója a Jónás Katalinnal folytatott beszélgetésben többek közt elmondja, hogy cégük főleg az űrtávközlés, a műholdakkal való kapcsolattartás területén tevékenykedik. Komplett földi vezérlőállomást tudnak készíteni, amelyek lényegében speciális mikrohullámú berendezések. Az ötlet megszületésétől a végminősített berendezésig képesek mindent megcsinálni házon belül. Fel vannak szerelve a legmodernebb gépekkel, műszerekkel, van kutató-fejlesztő, gyártó és összeszerelő részlegünk, számítógéppel vezérelt CNC berendezéseink. Itthon egyedülálló az a laboratórium, ahol az űrben fellépő mostoha körülmények közt tudják tesztelni a részegységeket. A cég akár egy teljes műhold megépítésére is képes lenne. Termékeiket a nemzetközi piacon adják el. Az egyik hagyományos partnerország India, ahol az elmúlt 15 évben fontos műholdas programokban vettek részt. (Az idén felbocsátandó indiai holdszonda sikeréhez mikrohullámú tesztberendezésekkel járulnak hozzá.) Részük van az Indonéz Űrkutatási Hivatalnak a cunamik monitorozására készült műholdas programjában is.

A szakember felveti, hogy akár egy magyar műholdat is el lehetne – sőt az űripar fejlődése érdekében el kellene – készíteni. (Az olvasóban hiányérzetet legfeljebb az kelthet, hogy e javasolt hazai készítésű űreszköz elképzelt funkciójáról nem esik szó. - A szerk.)

Solymosi szerint térségünkben „Magyarország sokáig előnyös helyzetben volt, részben a korábbi évtizedek hagyományaira alapozva. Ám világosan látnunk kell, hogy ez az előny elolvadóban van, ami elsősorban az állami szerepvállalás hiányából adódik. Most folyik az új európai status quo kiépítése, és ezek a viszonyok, kapcsolatrendszerek pár éven belül ki fognak alakulni és utána valószínűleg hosszú időre megmerevednek.” Ami a lehetséges európai megrendeléseket illeti, talán a közeljövőben kiépítendő Galileo navigációs műholdrendszerrel kapcsolatos munkára lehet számítani.

A hazai űripar kibontakozását nem segíti, hogy lassan halad Magyarországnak az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozása. A cikkhez kapcsolódóan Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója elmondja, hogy a csatlakozás „tulajdonképpen azon múlik, hogy Magyarország részéről meglegyen az erős politikai akarat, és ez az erős politikai akarat meghozza magával a belépéshez szükséges pénzt is. Jelenleg úgynevezett együttműködő európai állama vagyunk ESA-nak, ami a rendes tagság előszobája, és évi 1 millió euró befizetésével jár. Ennek az összegnek a visszapályázása annak ellenére nem okoz jelenleg gondot, hogy az ipar gyakorlatilag ki van zárva a közvetlen pályázásból. Ha teljes jogú tagok lennénk, akkor évi 6-7 millió eurót kellene befizetnünk, de ez nagyrészt visszajönne az ipari és kutatási megrendelésekből.” (Összehasonlításul: ennyi pénzből – az M6-os út Érdtől Dunaújvárosig tartó, 2006-ban átadott szakaszának beruházási költségeit alapul véve – nálunk kb. 700-800 méter autópálya épül. - A szerk.) Jelenleg úgy tűnik, hogy térségünkből Csehország lesz az első, amely 2009. január 1-jétől teljes jogú tagként csatlakozik az ESA-hoz. Az űrkutatás európai szervezetéhez történő integrációban eddig mindig mi voltunk az elsők, de most a csehek lehagynak bennünket. Ha más nem, ez talán gondolkodóba ejti a hazai döntéshozókat is...

A teljes cikk elolvasható az alább megadott linket követve.