Alacsonyabban jobb?
(Rovat: SpaceX, Távoli világok kutatói - 2025.01.16 06:15.)

A Starlink holdak számára a SpaceX alacsonyabb műholdpályákat tesztel, hátha úgy nem zavarják annyira az optikai csillagászati megfigyeléseket.

A SpaceX a csillagászokkal együttműködve azon igyekszik, hogy műholdjai kevésbé zavarják az érzékeny távcsöves megfigyeléseket, csökkentve a Starlink holdak megjelenéseit a csillagászati felvételeken. A cég a közelmúltban nagyjából 350 km-re csökkentette mintegy 300 internetszolgáltató műholdjának felszín feletti magasságát.

Elsőre nem tűnhet feltétlenül jó ötletnek a magasságcsökkenés, hiszen a rájuk eső napfényt visszaverő és ezért az égbolton fényes pontokként megjelenő műholdak így közelebb kerülnek a megfigyelőhöz, emiatt pedig még fényesebbnek is tűnhetnek. Ez valóban így is van, viszont sokkal kevesebb időt töltenek a Föld árnyékán kívül, vagyis rövidebb ideig süti őket a Nap. Ráadásul az alacsonyabb pályán látszólagos égi elmozdulásuk is gyorsabb, így hamarabb eltűnnek a távcső látómezejéből. A SpaceX azt állítja, hogy mindezen hatások eredményeképp közel 60%-kal csökkent a Nap által megvilágított műholdak száma a Chilében található Vera Rubin Obszervatórium által rögzített képeken.

Starlink műholdak húzta csíkok egy csillagászati felvételen. (Kép: CTIO / NOIRLab / NSF / AURA / DECam DELVE Survey)

Az alacsony Föld körüli pályák térsége egyre zsúfoltabb. Az ott keringő műholdak többsége jelenleg a SpaceX-hez tartozik. Manapság már mintegy 7000 Starlink műhold kering a Föld felszíne felett kb. 550 km-es távolságban. A műholdak zavarják az éjszakai égbolt megfigyelését azáltal, hogy visszaverik a napfényt, és csíkokat húznak a földi obszervatóriumok által rögzített felvételeken. Emlékezetes, hogy amikor megkezdődött a rendszer kiépítése, az első Starlink műholdak riasztóan fényesek voltak, még szabad szemmel is láthatóvá váltak, jószerivel elvakították a teleszkópok érzékeny detektorait. (A témában született régebbi cikkeinkből a lap alján találhatnak válogatást. – A szerk.)

Korábban is voltak kísérletek arra, hogy csökkentsék a Starlink csillagászati ​​megfigyelésekre gyakorolt ​​hatását. A SpaceX az első generációs Starlink holdaknál például megváltoztatta a műholdak és napelemeik tájolását, és napellenzőket szerelt fel, hogy csökkentse fényerejüket. Ez lehetővé tette, hogy a végleges pályamagasságukat elért műholdak a szabad szemmel való láthatóság határa alatt maradjanak.

A műholdpályák magasságcsökkentésének hatásait még vizsgálják, hiszen a megoldásnak lehetnek hátrányai is. Hiába látszanak rövidebb ideig, de az alacsonyabban keringő űreszközök a szürkületben éppenséggel az eddigieknél fényesebbek lehetnek. Márpedig a csillagászati megfigyelések egy fontos területe, a Földhöz közeli, bolygónkra potenciális veszélyt jelentő objektumok felmérése számára ez kifejezetten előnytelen.

Korántsem csak a SpaceX állít alacsony pályákra műholdakat nagy számban. Az űreszközök dinamikusan növekvő száma még aggasztóbb a csillagászati megfigyelések szempontjából, korlátozva a lehetőségeinket az univerzum megismerésére. A kilátások elég lehangolóak, hacsak más műhold-üzemeltetők is el nem kötelezik magukat a csillagászati megfigyelések zavarásának csökkentése mellett.

A Gizmodo portálon megjelent beszámoló ugyan nem tér ki rá, de a pályamagasság csökkentésének nyilván vannak egyéb, a csillagászati vonatkozásoktól független hatásai. Egyrészt a Starlink internetszolgáltatásának késleltetési ideje tovább csökkenhet, hiszen a rádiójelek futási ideje oda-vissza irányban a Föld és műholdak között lerövidül. Másrészt az alacsonyabb pálya nagyobb légellenállást, gyorsabb magasságcsökkenést, ennélfogva a műholdak számára rövidebb hasznos élettartamot jelent, mielőtt belépnek a sűrű légkörbe és megsemmisülnek.