Dragon a Marsra: T mínusz 2 év?
(Rovat: SpaceX, Űrszondák a Marsnál , Űrturisták és magánűrhajók - 2016.05.02 07:15.)

A SpaceX nemrég (ismét) bejelentette, hogy 2018-ban ember nélküli űrhajót küldene a Marsra. Mennyire reális ez a terv?

Ezt a kérdést tette fel neves amerikai űrszakértőknek a New Scientist című tudományos hetilap. A 2018-as időpontot tekintve voltak szkeptikus válaszok. A szakértők összességében ambiciózusnak, de elvileg megvalósíthatónak ítélték a tervet – rámutatva az esetleges buktatókra is.

Elon Musk cége, a Space Expoloration Technologies (röviden SpaceX) természetesen nem most állt elő a semmiből a Mars-utazás ötletével (amit ez alkalommal egy rövid Twitter-bejegyzés keretében tudattak a nagyvilággal). A tervekkel valójában 2011 óta komolyan foglalkoznak. Már 2012 januárjában az Űrvilág is beszámolt arról, hogy a Dragon űrhajó – emberek nélkül – 2018-ban elindulhatna a Mars felé, hogy leszálljon a bolygó felszínén. A starthoz a Falcon Heavy hordozórakétát használnák. A bő négy év elteltével most (ismét) nagy sajtónyilvánosságot kapott elképzelés lényegében pont ugyanerről szól.

Red Dragon: leszállás a Marson. (Fantáziakép: SpaceX)

A SpaceX mögött komoly eredmények és fejlődés áll. Ez akkor is így van, ha nyilván nem minden előre bejelentett határidőt sikerült tartaniuk az újabb és újabb mérföldkövek elérésében. A Falcon-9 hordozórakéta 2010-ben repült először. A Dragon űrhajó teherszállító változata 2012 óta vesz részt a NASA megbízásából a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátásában. Készül a Dragon emberes változata, amelyen ugyancsak a NASA űrhajósai utaznak majd az ISS-re. Talán 2017 végén sor kerülhet az első repülésre űrhajósokkal.

Ami a Marsig való eljutáshoz a kezdősebességet biztosítani hivatott Falcon Heavy hordozórakétát illeti, bemutatkozó repülésére még az idén sort szeretnének keríteni. A legnagyobb kihívásnak nem is a Mars elérése, hanem a felszínre való leszállás tűnik a bolygó igen ritka légkörében. Emlékezetes 2012-ből az a „hét perc rettegés”, ami a NASA Curiosity marsjárójának landolását kísérte. Az űrszonda a maga 900 kg-os tömegével annak a határán volt, amikor még lehetett ejtőernyős fékezést is alkalmazni. A Marsa küldendő Red Dragon több mint hétszer olyan nagy tömegű lesz, 6,4 tonnás. Szóba sem jöhet, hogy ejtőernyőkre hagyatkozzanak, a terv a fékezőrakéták használata.

A Dragon nyolc fékezőrakétájának idén januári földi tesztje. A rendszer működése alapvető ahhoz, hogy a marsi sima leszállást megelőzően a nagy sebességgel belépő űreszköz fékezni, majd a felszín felett szinte lebegni tudjon a ritka légkörben. (Kép: SpaceX)

Ha a Falcon Heavy rakéta fejlesztése és kipróbálása, valamint az emberes Dragon-2 készítése a menetrendnek megfelelően alakul, s egyiknél sem jön közbe váratlan súlyos technikai probléma, a Marshoz vezető 2018-as indítási ablak talán elérhető. Ha mégsem, akkor 2020-ban vagy 2022-ben lehet újra próbálkozni külső bolygószomszédunk energiatakarékos pályán való elérésével.

Szerencsére a SpaceX nincs és nem is lesz egyedül a Marsot megcélzó tervei megvalósításában. Vonzó a gondolat, hogy egy magáncég teljesen magánerőből saját űreszközt juttathat el a Marsra, de ez nem teljesen igaz. Anélkül, hogy lebecsülnénk a program űrtörténelmi jelentőségét, azért meg kell említenünk, hogy a NASA-ra is szükség van hozzá. Nem csak arról van szó, hogy a Dragon fejlesztéséhez az űrügynökség közvetítésével kapott költségvetési források is hozzájárulnak. A NASA-nak érvényes megállapodása van a SpaceX-szel a mindkét fél számára kölcsönösen előnyös munkáról. Ennek során egyik fél sem fizet a másiknak, de a SpaceX Mars-expedíciója esetén segítséget kap a Marsra való leszállásban eddig lényegében egyedül eredményes űrügynökségtől például az irányításban, a földi követőállomás-hálózatuk használatában, a bolygóvédelmi (vagyis az űreszköz földi eredetű mikroorganizmusoktól való sterilizálását célzó) eljárásokban. Cserébe a NASA minden bizonnyal saját műszereket utaztat majd a Marsra, és a SpaceX megoszt az űrügynökséggel minden, az út kapcsán szerzett adatot és eredményt.