Visszatérés és újrahasznosítás
(Rovat: SpaceX, Amerika hordozórakétái - 2015.12.29 07:15.)

A SpaceX decemberben fontos lépést tett a Falcon-9 rakéta első fokozatának újrahasznosíthatósága felé, de hogy az mikor fog tényleg megvalósulni, az még kérdéses.

Az Elon Musk alapította amerikai űrvállalkozás, a SpaceX december 22-én kezdte újra a Falcon-9 hordozórakétájának indításait, miután 18 korábbi sikeres start után júniusban a Dragon (CRS-7) teherűrhajó a felbocsátáskor a rakéta hibájából megsemmisült. Az Orbcomm távközlési cég 11 műholdjának pályára állításával párhuzamosan tovább folytatták a kísérletezést a rakéta első fokozatának épségben való visszanyerése céljából. Most először a szárazföldön, a floridai Cape Canaveral bázis területén kísérelték meg a leszállítást. A sikeresen végrehajtott műveletnek sokan űrtörténelmi jelentőséget tulajdonítanak, mint ami megnyitja az utat a rakétafokozat újbóli felhasználhatósága felé. A jövő döntheti el, hogy valóban mennyire lesz űrtörténelem-befolyásoló ez a látványos 2015-ös eredmény. A SpaceX elképzelése ugyanis, hogy ezen a módon idővel lényegesen csökkenthetők lesznek majd az indítási költségek.

A Falcon-9 első fokozatának visszatérése rakétás segítséggel, függőleges helyzetben, a floridai Cape Canaveral területére, 2015. december 22-én. (Kép: SpaceX)

Tény, hogy az újrahasznosításhoz elengedhetetlen a rakétafokozat visszanyerése. Hasonló fegyvertényt egyébként nem sokkal korábban, novemberben a Blue Origin cég is végrehajtott. A New Shepard rakétájuk azonban csak egy szuborbitális kísérleti repülésen vett részt, nem állított űreszközt Föld körüli pályára. Más kérdés, hogy a visszahozataltól a tényleges újrafelhasználás eléréséig mennyi munka, idő és költség van még hátra. A sikert követő eufória után erről kérdezte iparági szakértők véleményét a Spaceflight Now űrkutatási hírportál.

A válaszok visszatérő eleme, hogy a mostani sikert rutinszerűen alkalmazott újrafelhasználhatósággá fejleszteni még hosszú, fáradságos folyamat lesz, és a jövő dönti csak el, hogy egyáltalán sikerül-e elérni a remélt költségcsökkentést. Mike Griffin, a NASA korábbi vezetője szerint műszaki szempontból a decemberi visszatérés valóban áttörés. A szuperszonikus repülés közben újraindított hajtómű és a biztonságos landolás módszere a Marsra küldendő nagy tömegű terhek célba juttatása szempontjából is kritikus lesz. Ugyanakkor a Falcon-9 első fokozatának újrahasznosítása előtt tüzetesen meg kell vizsgálni, hogy a start, a repülés és a visszatérés viszontagságai nem tettek-e kárt benne. Ismételt felhasználás előtt újból meg kell győződni a részegységek repülésre alkalmas minőségéről, a rakétának végig kell mennie a szokásos minősítő eljárásokon és teszteken. (Megjegyzendő, hogy a most elsőként visszanyert fokozatot a SpaceX-nél még nem is tervezik újra felhasználni, talán majd egy következő példányt.)

Ezen a különleges, 9 perces expozíciós idővel készült felvételen a Falcon-9 Cape Canaveral-i startja és az első fokozat visszatérése is egyszerre látható. (Kép: SpaceX)

Mások szerint is az újrahasznosíthatóság üzleti modelljének kulcskérdése, hogy milyen költéségek árán és milyen átfutási idővel sikerülhet újra repülésre alkalmas állapotba hozni a rakétafokozatot. A válasz egyelőre ismeretlen. Intő példa lehet az űrrepülőgépek esete, ahol ugyancsak szempont volt az újbóli felhasználhatóság, de ezt csak jelentős erőfeszítéssel, költséggel és hosszú idő alatt lehetett csak elérni. Így a rendszer nem vált gazdaságossá. Igaz, a Falcon-9 egy sokkal kevésbé összetett rendszer, mint a Space Shuttle. De azért a rakétahajtóművek esetében sem túl tág a hibázás lehetősége. Meglehet, hogy rengeteg költséget meg lehet majd takarítani – fenekestől felforgatva ezzel a hordozórakéták jelenlegi piacát –, de az is előfordulhat, hogy az újbóli repülésre való felkészítés ára végül összemérhető lesz a gyártási költséggel.

A Falcon-9 esetében mindenesetre egy-egy rakéta megépítésének és indításának kb. 60 millió dolláros költségén belül a hajtóanyag ára csupán mintegy 0,2 millió. Ez az jelenti, hogy ha a rakétatestet és a hajtóműveket teljesen újra lehetne hasznosítani, és csak az üzemanyagot kellene újratölteni, akkor elvileg igen komoly költségcsökkentést lehetne elérni. Az biztos, hogy a SpaceX, és általánosabban a magánűripar a legjobb hely az ilyesfajta kísérleti fejlesztésekre, hiszen a kockázatok miatt egy állami űrügynökség jóval konzervatívabb módon kénytelen működni.