Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Rosetta kiállítás Bécsben
(Rovat: Rosetta üstökösprogram, Távoli világok kutatói - 2018.08.01 08:15.)

A bécsi Természettudományi Múzeum látványos kiállításon mutatja be a kiemelkedően sikeres Rosetta program kapcsán magát a programot és általában véve az üstökösök megfigyelésének, kutatásának történetét.

Hamarosan már annak is két éve, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta küldetése véget ért, a program kezdeteit pedig valahol a múlt század végén kellene keresnünk. Az viszont tény, hogy a program összességében kiemelkedő sikerrel zárult, így helyénvaló, hogy a Német Űrügynökség (DLR) a bécsi Természettudományi Múzeumban nagyszabású kiállításon mutatja be a Rosettát és eredményeit.


A Bécsi Természettudományi Múzeum épülete. (Ahol más forrást nem adunk meg, a képek a szerző felvételei)


Az üstökösökről és a Rosetta küldetésről szóló kiállítás szeptember 12-ig várja a látogatókat

A kiállítás bevezető folyosóján néhány általános információt kap a látogató magáról a kiállításról, a múzeumról, az ESA-ról, de itt látható például a rosette-i kő másolata (az eredeti Londonban, a British Museumban látható), amelyről a küldetés a nevét kapta. (A névadás alapgondolata az volt, hogy a Rosetta szonda küldetése éppoly alapvetően fog hozzájárulni a Naprendszer eredetének megismeréséhez, mint ahogyan a rosette-i kő segítségével megfejtették a hieroglif írást.) A folyosó végén egymással szemben egy-egy portré-összeállítást látunk, az egyik oldalon az üstököskutatás története fontosabb szereplőinek arcképét látjuk, velük szemben pedig az ezernél is több közreműködő közül annak a 161 tudósnak és mérnöknek az arcképét, akiknek oroszlánrésze volt a Rosetta és leszállóegysége, a Philae megvalósításában. Örömmel láttam, hogy a tablón négy magyar szakember is helyet kapott, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjából Apáthy István, Hirn Attila és Péter Attila, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontból pedig Szegő Károly.


A Rosetta programban közreműködő tudósok és mérnökök közül 161-en arcképükkel is megjelennek a legjelentősebb résztvevőket bemutató tablón…


… köztük az MTA Energiatudományi Kutatóközpont három munkatársa, Apáthy István, Hirn Attila és Péter Attila, …


… illetve az MTA Wigner Kutatóközpontból Szegő Károly.

A következő teremben 14–14 tabló az üstökösök kutatását, illetve a Rosetta programot mutatja be. Az első rész tablóin megismerhető az üstökösök eredete, helyük a Naprendszerben, kutatásuk, a történelmi üstökösmegfigyelések éppúgy, mint az üstökösökhöz kapcsolódó hiedelmek. A másik rész tablóin megismerhetjük a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös történetét, felfedezőit, a Rosetta felépítését, műszereit, pályáját, a Philae leszállását, a tablók mellett pedig a Rosetta makettje látható.


A kiállítás a Rosetta küldetését bemutató része. (Kép: NHM Wien, Kurt Kracher)


A Rosetta szonda makettje a kiállításon. (Kép: NHM Wien, Kurt Kracher)

A következő teremben a Philae életnagyságú makettje kapott helyet, az egyik tárlóban pedig többek közt az az alkatrésze is megtekinthető, amelynek hibájából a leszállóegységnek nem sikerült ott rögzítenie magát, ahol először elérte az üstökösmag felszínét.


A Philae leszállóegységet eredeti nagyságában láthatják az érdeklődők

Ebben a teremben látható a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magjának a Rosetta felvételei alapján készített, az 1000-szeres kicsinyítés ellenére óriási méretű, körüljárható makettje.


A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös „apró” magjának még az ezerszeres kicsinyítésű makettje is betölti a kiállítás egyik termét

A falakon impozáns méretű, mégis lenyűgöző részletességű felvételek láthatók, miközben több kivetítőn és kisebb képernyőn a témához kapcsolódó filmek láthatók. A tablók kétnyelvűek (német és angol), a filmeket azonban csak németül vetítik.

A bécsi Természettudományi Múzeum (NHM, Naturhistorisches Museum Wien) a világ legjelentősebb természettudományi múzeumainak egyike. Gyűjteménye napjainkban mintegy 30 millió objektumot számlál, az első tárgyak több mint 250 évvel ezelőtt kerültek a múzeum birtokába. Az NHM-nek 1889 óta ad otthont a Bécs Belvárosában (Maria-Theresien-Platz) álló elegáns palota, a bécsi Szépművészeti Múzeum épületének „ikertestvére”. A gyűjtemény egyik legértékesebb része a világviszonylatban is legnagyobb és legrégebbi meteoritgyűjtemény, valamint egy közel 30 ezer éves régészeti lelet, a willendorfi Vénusz néven ismert szobrocska. A különböző gyűjteményekkel 39 teremben ismerkedhetnek a látogatók.

Az NHM felső szintjének termeiben az állattani kiállítások kaptak helyet. Az alsó szinten az őslénytani és embertani termek mellett találhatók a Rosetta iránt érdeklődők számára talán érdekesebb, további kiállítások. Ezek közül kiemelkedik az említett meteoritgyűjtemény, amely – igaz, csak egyetlen teremben – mintegy 1100 meteoritot mutat be. A tárlókban típusok szerint rendezve ismerkedhetünk meg a legfontosabb kő- és vasmeteorit típusokkal, de emellett holdi és marsi meteoritokat is bemutatnak. A szomszédos három teremben a helyenként lenyűgöző szépségű ásványtani bemutató látható. Végül, de nem utolsósorban a Rosetta kiállítással szomszédos teremben néhány éve egy 61 férőhelyes, 8,5 méter belső átmérőjű kupolával rendelkező digitális planetárium kapott helyet, amelyben napi 4–6 előadást tartanak, bár ezek közül hetente mindössze három a „klasszikus”, a csillagos égboltot bemutató planetáriumi előadás.

A Rosetta programot bemutató kiállítást alapvetően a Német Űrügynökség (DLR) hozta létre. A projektet a DLR politikai kapcsolatok és kommunikációs részlegének két munkatársa vezette, a szakmai vezetők a DLR berlini bolygókutatási intézetének munkatársai közül kerültek ki. A kiállítás létrehozását a német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium, illetve az EU a Horizon 2020 kutatási és innovációs programja keretében támogatta.

A kiállítás májusban nyílt, és szeptember 12-ig tart nyitva, addig (a keddi szünnapok kivételével) naponta megtekinthető.

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) augusztus 25-én (szombaton) elsősorban tagjai számára csoportos látogatást szervez, ahol a résztvevőket a Rosetta programban dolgozó egyik vezető hazai szakember kalauzolja végig a kiállításon. A találkozóhely a bécsi Természettudományi Múzeum bejárata előtt lesz, az időpont 11:15. (Az odautazását mindenki maga oldja meg.) A szabad férőhelyek erejéig olyan érdeklődőket is szívesen látnak, akik (még) nem tagjai a MANT-nak. Részletek és előzetes jelentkezés ezen az űrlapon.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021