A Philae továbbra is jól van!
(Rovat: Rosetta üstökösprogram - 2015.07.14 07:15.)

Több mint két hét szünet után, július 9-én ismét sikerült felvenni a kapcsolatot a Philae-vel, ráadásul ezúttal a CONSERT kísérlet bekapcsolására is sor kerülhetett.

Június közepén adtunk hírt arról, hogy a Rosetta üstököskutató űrszonda hosszú szünet után ismét jeleket vett a Philae leszállóegységtől. A telemetrián kapott adatokból kiderült, hogy a Philae napelemtábláit kedvezőbb szögben és a korábbiakhoz képest hosszabb ideig éri napfény. A fedélzeti számítógép újraindulásainak számából pedig arra lehetett következtetni, hogy a Philae már május eleje, esetleg április vége óta rendre feléledhetett a napsütötte időszakokban. Ugyanakkor csak június 13-án sikerült először annyi energiát termelnie, hogy rádióadójával jeleket küldhessen a keringőegységnek. Ezt követően, egészen június 24-ig további rövidebb időszakokra sikerült rádiókapcsolatot létesíteni a leszállóegységgel, ezek a kapcsolatok ugyanakkor meglehetősen szakadozottak voltak. A keringőegység pályáját az irányítók úgy alakították, hogy az a vétel szempontjából a lehető legjobb legyen, ennek ellenére a június 24. és július 8. közötti időszakban nem sikerült újabb jeleket venni.

A programban részt vevő kutatók és mérnökök optimizmusa ugyanakkor továbbra is töretlen volt. Úgy döntöttek, hogy a Philae-nek „vakon” küldenek parancsokat és így próbálják bekapcsolni a CONSERT (Comet Nucleus Sounding Experiment by Radio wave Transmission) nevű kísérletet. A próbálkozást július 9-én siker koronázta, ráadásul rögtön egy, a korábbiaknál hosszabb időtartamú és stabilabb rádiókapcsolat kíséretében. A vétel ugyan kezdetben ismét szakadozott, ezt követően 12 percen keresztül viszont stabil maradt. Ez már elegendő idő ahhoz, hogy nagy biztonsággal lehessen újra mérési parancsokat küldeni a Philae-nek és ezzel a tudományos program folytatódhasson.

(Fantáziakép: ESA)

A történet tehát korántsem ért még véget, és ne feledjük, ez jelentős részben a Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. által fejlesztett fedélzeti számítógépnek, valamint a részben a BME Szélessávú és Híradástechnikai Tanszéke által fejlesztett tápellátó rendszernek is köszönhető.

Hirn Attila
(MTA Energiatudományi Kutatóközpont)