Újabb hírek a Philae-ről
(Rovat: Rosetta üstökösprogram - 2015.06.17 07:15.)

A hibernációt követő első, június 13-i rádiókapcsolatot követően június 14-én este ismét üzent a Philae.

Ugyan ez alkalommal mindössze néhány másodpercig állt fenn a kapcsolat, a leszállóegység irányítói újabb fontos információkkal gazdagodtak. Ezek alapján a Philae belső hőmérséklete időnként már a ‑5°C-ot is elérte. Ezen a hőmérsékleten már lehetséges a fedélzeti akkumulátorok töltése, ami hosszabb idejű méréseket illetve a nagyobb fogyasztású kísérletek üzemeltetését is lehetővé teszi! Mindez a korábbiakhoz képest kedvezőbb megvilágítási viszonyoknak köszönhető. Míg novemberben a napelemtáblák fordulatonként mindössze 1,3 órán át kaptak napfényt, ez az idő most már közel 1 órával hosszabb. Emellett a leszállóegység hibernálás előtti elforgatása/elfordítása is eredményesnek bizonyult, aminek köszönhetően az egyik nagyobb felületű napelemtábla akár maximális teljesítményen tud üzemelni. A korábbi félelmekkel szemben valamennyi napelemtábla épen vészelte át a leszállás végső fázisát is.

Jelenleg még közel 8000 adatcsomag vár letöltésre. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Philae jóval az anyaszondával történt első sikeres kapcsolatfelvétel előtt feléledt és adatokat gyűjtött, ennek időpontja viszont egyelőre még nem ismert. Annyit mindenesetre már lehet tudni, hogy az alapvető alrendszerek rendben működnek.

(Kép: ESA)

A Philae szempontjából a legfontosabb feladat most az, hogy megfelelően erős és stabil, hosszabb idejű rádiókapcsolatot teremtsenek a keringőegység és a leszállóegység között. A kutatók abban bíznak, hogy a Philae memóriájában levő adatok letöltését követően folytatódhatnak a tudományos célú mérések, a tervezetthez képest a Naphoz lényegesen közelebb (az eredetileg megcélzott leszállóhelyen a Philae már régen túlmelegedett volna). Az újabb adatoknak köszönhetően megvan a remény arra is, hogy a Philae – eddig pontosan nem ismert – üstökösfelszíni pozíciójára és térbeli orientációjára is fény derül.

Természetesen továbbra is kérdés, hogy az egyes tudományos műszerek hogyan vészelték át a több mint fél éves hibernációt. Erre már akár az elkövetkező napokban választ kaphatunk. A Philae kísérleteinek felelősei – bízva a leszállóegység „életre kelésében” – nem töltötték tétlenül az elmúlt fél évet, szinte minden elképzelhető működési körülményre kidolgozták az optimális mérési terveket. Érdemes lesz követni az ezzel kapcsolatos híradásokat.

Apáthy István, Hirn Attila
(MTA Energiatudományi Kutatóközpont)