Az első közeli képek a Steins kisbolygóról
(Rovat: Rosetta üstökösprogram, Űrcsillagászat Európában - 2008.09.06 13:31.)

Az ESA Rosetta űrszondája 800 km-re közelítette meg a 2867 Steins kisbolygót.

A 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felé tartó, oda 2014-ben érő európai Rosetta útba ejtette a Steins kisbolygót, s ez alkalmat adott fedélzeti műszereinek kipróbálására is. A legnagyobb megközelítés magyar idő szerint szeptember 5-én 20:58-kor történt. A darmstadti földi irányítók 22:14-kor fogták a Rosetta első, a megközelítést követően sugárzott rádiójelét. A két test 31 ezer km/h relatív sebességgel haladt el egymás mellett. Az mérési adatok lesugárzása a Földre csak a megközelítés után kezdődött. Az első eredményeket ma délben, egy sajtótájékoztató keretében ismertették.

A kb. 5 km-es átmérőjű Steins a Mars és a Jupiter pályája közt húzódó fő kisbolygóöv belső részén kering, a Naptól 353 millió km-re. Az előzetes ismereteink szerint kisbolygók egy ritka (E jelű) típusába tartozik. Ilyen kisbolygót még sohasem vizsgált űreszköz közelről. Jellemzője a kis méret és a szabálytalan alak. Az eredetére vonatkozó elképzelés szerint egy nagyobb méretű, a Naprendszer korai időszakában szétdarabolódott kisbolygó kérgének darabja lehet. Anyagát főleg szilikátok teszik ki, vastartalma kicsi.

A Steins kisbolygó a Rosetta OSIRIS kamerájával, két különböző irányból. Felül egy nagy, 1,5 km-es átmérőjű kráter látható. Meglepő, hogy az égitest annak idején egyben maradt ez után a becsapódás után. A képeken számos kisebb kráter is kivehető, ami idős felszínre utal. A további adatok feldolgozása természetesen még tart. (Kép: ESA / MPS for OSIRIS Team)

A Rosetta 2004 márciusában startolt. Az üstökösre 2014-ben leszálló, Philae nevű egységének műszereit (pl. a központi számítógépet) jelentős magyar közreműködéssel (KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, KFKI Atomenergia Kutatóintézet, BME Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszék, SGF Kft.) építették.