A Steins-megfigyelés tudományos eredményei
(Rovat: Rosetta üstökösprogram, A Nap és bolygótestvéreink - 2007.02.15 07:06.)

Egyre gyakoribb, hogy űrszondák távolról kisbolygókat figyelnek meg. De vajon van-e ezeknek az eseményeknek tudományos haszna? Hiszen a képeken alig pár pixelesek az égitestek. Cikkünkben a Steins kisbolygó megfigyeléséről írunk.

A 2867 Steins aszteroidát 2006. március 11-én fotózta a Rosetta európai üstököskutató űrszonda. A végső célpontjához, a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó-üstököshöz 2014 márciusában megérkező űreszköz 2008. szeptember 5-én még közelebbről is meglátogatja a Steins kisbolygót. Mivel már korábban is volt hasonló megfigyelés, melyen a vizsgált kisbolygó csak mintegy néhány pixelesnek látszott (a Cassini Maszurszki- vagy Masursky-megfigyelése), s azóta a Rosetta már a 21 Lutetia kisbolygót is lencsevégre kapta, felvetődik a kérdés, vajon van-e egyáltalán tudományos haszna az ilyen kutatásoknak?

A válasz egyértelmű igen. A Steins kisbolygót azelőtt, hogy kiválasztották a Rosetta egyik célpontjaként, gyakorlatilag egyáltalán nem tanulmányozták; csak közelítő adataink voltak az égitest tulajdonságait tekintve. A Rosetta pontosította a kisbolygó forgási periódusát (6,052 óra), eredményei alapján közelítőleg lehetett következtetni alakjára, méretére. Mindezek az eredmények pedig a jövőben segítenek a mérnököknek és a Rosettát irányító műszaki csapatnak abban, hogy a 2008-as megközelítés a lehető legtöbb tudományos adatot szolgáltassa. Emellett természetesen az ilyen fotózások a műszerek ellenőrzésére és kalibrálására is felhasználhatóak. A tudományos eredményekre példaként az alul található link segítségével a Steins kisbolygó megközelítésének eredményeit felhasználva megírt szakcikket olvashatnak.

A Rosetta a 2008-as elhaladáskor, miközben sebessége másodpercenként 9 km lesz, várhatóan mintegy 1700 km-re közelíti meg a kisbolygót.