Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Legújabb Rosetta-fejlemények
(Rovat: Rosetta üstökösprogram, A Nap és bolygótestvéreink , Hazai kutatóhelyek és űripar - 2003.03.24 06:23.)

Amint az köztudott, az ESA és az Arianespace ez év januárban úgy döntött, hogy a Rosetta üstököskutató szonda startját az Ariane-5 rakéta tavaly decemberi kudarca miatt bizonytalan időre elhalasztja. Miközben folyik a kudarc okának kivizsgálása, azt követően pedig a rakétán elvégzik a szükséges módosításokat, a Rosettát hibernálták, és az ESA intenzíven keresi a lehetséges új üstökös-célpontokat. Az idő azért is sürget, mert a szonda szakszerű tárolásának évi költségét 50 és 100 millió Euro közötti összegre becsülik.

Az első vizsgálódások alapján a Rosetta Tudományos Programbizottsága február végi ülésén már ismertettek egy, a szóba jöhető célpontokat tartalmazó listát, mely többek között tartalmazta a
* Tempel-2,
* Csurjumov-Geraszimenko,
* Wirtanen (későbbi starttal),
* Howell üstökösöket.

A választást megnehezíti, hogy a Rosettát a Wirtanen paramétereihez és az eredetileg tervezett röppályához „tenyésztették ki”, elég szűk tűréssel. Leszállóegységének „lábai” 3 km-esnél kisebb átmérőjű magra való érkezésre vannak méretezve, és ha az üstökös forgása lassú, a túl hosszú éjszaka alatt a leszállóegység megengedhetetelen mértékig lehűl. A kísérletezők preferálnák, ha a szonda üstököshöz vezető hosszú útja során kisbolygókkal is találkozna.

A továbbra is kívánatos Wirtanenhez vezető energiatakarékos pálya következő start-időpontjáig öt és fél évet kellene várni (ennyi az üstökös keringési ideje), ami a programban megengedhetetlen késést eredményezne. Elvben a Wirtanen még 2012-ben elérhető lenne ez év októberi, vagy jövő év áprilisi starttal, ha pályamódosításhoz a Mars helyett a Vénuszt használnák. A Rosetta repülés alatti „hőháztartását” azonban úgy tervezték, hogy 0,9 csillagászati egységnél jobban nem közelítheti meg a Napot (csillagászati egység, CSE, a Nap-Föld középtávolság), ami ebben az esetben nem teljesülne. Elképzelhető persze egy 2004. januári start is Mars-közeli pályával, de nagyobb teljesítményű rakétával; az Ariane-5 ECA azonban bizonyosan nem lesz addigra startképes. A megbízható és olcsó orosz Proton DM elég erős, de orrkúpja alá a Rosetta nem fér be, és használata az ESA-nak presztízsveszteséget okozna.

A Tempel-2 ill. Howell üstökösök esetében ugyan nincs szükség a Vénusz általi pályamódosításra, de a röppálya napközeli pontja 0,8 CSE, ezen felül a Tempel-2 magja túlságosan nagy (16 x 8 km) a leszállóegység számára.

Az ESA által pillanatnyilag favorizált célpont a Csurjumov-Geraszimenko üstökös, melyet hosszú neve miatt előszeretettel becéznek Csury-nak. Ehhez elegendő lenne az eredeti jelölt Ariane-5 P1 hordozórakéta (azaz a valamivel sikeresebb "régebbi" Ariane-5).

2004. február 29-i start esetén a Rosetta - a Mars és a Föld parittyahatását többször kihasználva - 2014 augusztusában, a Naptól 3,6 CSE távolságban randevúzna az üstökössel, és útközben elhaladhatna a Rhodia (2008) és Lutetia (2010) kisbolygók mellet.

Kérdéses azonban, hogy az Ariane revíziója és esetleges módosítása ilyen rövid idő alatt lezárul-e? Ráadásul a Csury kb. 5 km-es magátmérőből eredő gravitációja “földetéréskor” túlterhelheti a leszállóegység lábait. Ezek bármiféle módosítása szóba se kerülhet, ezért az ESA intenzíven vizsgálja azok tényleges terhelhetőségét, ill. egy “kíméletesebb” leszállópálya lehetőségét. Ugyanakkor már eddig a Hubble űrteleszkóp (HST) jelentős megfigyelési idejét használták fel arra, hogy a Naptól pillanatnyilag kb. 2,3 CSE távolságra lévő üstökös magjáról minél több adatot nyerjenek. A Rosetta új célpontjáról a végső döntés a Tudományos Programbizottság májusi ülésén várható.

Apáthy István

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021