Megvan a Perseverance első kőzetmintája
(Rovat: Perseverance, Távoli világok kutatói - 2021.09.07 07:15.)

Ami augusztus elején nem sikerült, az szeptember elején igen: a marsjáró megtöltötte az első tubust a Jezero-kráterből vett mintával.

Mint arról nemrég mi is beszámoltunk, az első fúrás augusztus 5-én sikeres volt ugyan, de a csőben nem maradt semmi a mintából, feltehetően azért, mert a kőzet váratlanul porózus volt és ezért a törmelék kihullott belőle. Az egykor feltehetően egy tónak helyet adó kráterben, különböző helyszíneken gyűjtött minták a tervek szerint egy a jövőben indítandó újabb űrszondás küldetés révén a Földre is eljutnak. Itt pedig a legfejlettebb laboratóriumi eszközökkel igyekeznek majd megvizsgálni, hogy felfedezhető-e valamiféle egykori mikrobiális élet nyoma az ősi marsi tóban.

A Perseverance második mintavételi kísérletének helyszínén fúrt lyuk. A képet a navigációs kamera két felvételéből állították össze. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A 2030-as években esedékes majdani vizsgálatokhoz még sok mindenre lesz szükség, de mindenekelőtt a begyűjtött mintákra. Ez kezdődött most meg szeptember 1-jén. Az első adatok és egyes képek alapján a fúrómag anyaga bekerült a mintavételi csőbe, de erről más megvilágítási viszonyok mellett és további független módszerekkel is meg kellett győződniük a földi irányításban részt vevő szakembereknek, hogy biztosra mehessenek.

A Perseverance mintavevő berendezése (Sampling and Caching System) egy 2 m hosszú robotkar végén található. A készített furatok átmérője valamivel nagyobb, mint egy ceruzáé. A tudományos szempontok alapján kijelölt fúrási hely ezúttal egy aktatáska méretű szikla volt, egy kb. 900 m hosszú, felszíni sziklakibúvásokkal tarkított alakzat része.

Egy mintavevő cső, benne a marsi anyagmintával a szeptember 1-jén végzett művelet után, a Mastcam-Z kamera felvételén. A bronzszínű külső rész maga a fúrófej, a kör középső, világosabb színű része pedig a cső nyitott vége. (Kép: NASA / JPL-Caltech / ASU / MSSS)