Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Űrnap 2003 Idén is megtartotta Űrnap 2003 című rendezvényét a Magyar Űrkutatási Iroda és a Magyar Asztronautikai Társaság. Az idei Űrnap hivatalos címe: „Űrtevékenység az EU küszöbén” volt.
A konferenciára október 16-án került sor, az ELTE TTK lágymányosi épületében (Északi Tömb, Harmónia Terem). A rendezvény elnöke dr. Almár Iván, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke volt. Az egybegyűlteket az ELTE részéről dr. Izsák Lajos rektor-helyettes köszöntötte. A rendezvényt a tavalyihoz hasonlóan az űrkutatásért felelős Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter (aki egyben a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke) nyitotta meg. A miniszter megnyitójában kiemelte, hogy az EU-csatlakozás előtt álló Magyarország kormánya még sosem fordított űrtevékenységre annyit, mint idén, ez a szint a jövőben sem fog csökkenni, sőt Kovács Kálmán – e kérdést szívügyének is tekintve – a támogatás további növelését fogja szorgalmazni. A megnyitót követően dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója és dr. Magyari Béla kiképzett űrhajós, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke kitüntetéseket és okleveleket adott át. Az előadások sorát az Európai Űrügynökség stratégiai igazgatója kezdte. (Vele készült rövid interjúnkat az ŰRVILÁG hírportál látogatói korábban olvashatták.) Jean-Pol Poncelet úr az EU tagjelölt országainak csatlakozás utáni új ESA-lehetőségeiről és feladatairól beszélt „Place for new EU Member States in ESA programmes” (Az új EU-tagok helye az ESA programjaiban) címmel. Az igazgató kiemelte, hogy Magyarországra sok feladat vár, hiszen az EU és az ESA között egyre szorosabbá válnak a kapcsolatok, így a még nem ESA-tag (de már EU-tag) országok is szorosabbra fűzhetik kapcsolatukat az űrhivatallal. Poncelet példaként utalt a Galileo európai globális helymeghatározó műholdrendszerre, melynek hamarosan hazánk is társtulajdonosává válik. Ezt követően Giulio Prisco, az EU Satellite Centre munkatársa mutatta be az EUSC-t, illetve azt, hogy az Európai Unió oldaláról nézve milyennek látják az ESA-EU együttműködés jelenét és jövőjét. Előadásának címe „Examples of operational space activities in the EU” (Példák szolgálatszerű űrtevékenységekre az EU-ben) volt. A fenti díjkiosztót és előadásokat követő rövid szünetben a látogatók a rendkívül gazdag poszterkiállítást tekinthették meg. Emellett a magyar Hunveyor-szondák két példányát is meg lehetett nézni. Elsőként fordult elő, hogy a gyakorló űrszondákat az Űrnap keretén belül bemutatták. A Székesfehérváron készülő Hunveyor-4 űrszonda (Dr. Bérczi Szaniszló szíves hozzájárulásával) A szünet után még két előadásra és két beszámolóra került sor.
Dr. Mika János az Országos Meteorológiai Szolgálat részéről ismertette az OMSZ űrkutatásban betöltött szerepét. Részletes és szinte minden területet bemutató előadásának címe „Műholdmeteorológiai hozzájárulás az európai internetes Napenergia Adatbázishoz (SODA)” volt. Mika János a felhasználások széleskörűségét példázandó megemlítette, hogy egyebek mellett még az építészek munkáját is segítik, hiszen a modern építészeti elvárások közé tartozik a hőtakarékos tervezés. Dr. Borza Tibor a Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (FÖMI-KGO) munkatársaként „Az EGNOS – Európa első hozzájárulása a globális helymeghatározáshoz” címmel tartott előadást. Borza Tibor emlékeztetett arra, hogy eddig két helymeghatározási alaprendszer létezett: az amerikai NAVSTAR GPS és az orosz GLONASSZ. Európa csak a közeli jövőben, a Galileo rendszer révén próbálja kivenni részét e területből is. Ám a Galileo kiépítéséig megvalósítja az EGNOS kiegészítő és javító rendszert. Ennek lényege, hogy a már említett amerikai és orosz rendszerek pontosságát és megbízhatóságát javítják. Ehhez az EU, az Eurocontrol és az ESA az öreg kontinensen kívül Észak-Afrikában és a Közel-Keleten épít ki speciális követő, monitorozó és kiértékelő hálózatot, valamint geostacionárius műholdakól fog korrekciókat szórni. A rendszer tesztelése már folyik, üzemszerű müködése 2004-ben kezdődik. Az első beszámolót a MANT elnökeként Magyari Béla tartotta „A MANT szerepe az oktatásban” címmel. Magyari többek között szólt a magyar űrtáborról, a „GEMMA – Első Magyar Űrmisszió Szimulátorról”, továbbá egy hamarosan megrendezésre kerülő, érdeklődő pedagógusok számára tartandó „ŰRTANítás” címet viselő szemináriumról. Az űrszimulátorról az egyik „szimulátoros”, Horváth Márk adott rövid tájékoztatást. Dr. Both Előd, a MŰI igazgatója végül megtartotta szokásos éves beszámolóját a hazai űrtevékenység helyzetéről. Elmondta, hogy az idén 534 millió forintos támogatás érkezett az IHM-től, melynek közel felét (256 millió forintot) az ESA PECS programjában történő részvétel költségei tesznek ki. A hazai lehetőségekről beszélve Both a rendkívül sikeres magyar ESA-pályázatokat említette, továbbá felhívta az egybegyűltek figyelmét az ESA honlapján is hozzáférhető pályázati leírásokra, melyek az alább felsorolt címeken érhetők el. Az igazgató külön kiemelte az űripari vállalatok, a pedagógusok és a friss diplomások számára kiírt pályázatokat. | |||
|