Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Fobosz-Grunt: január közepén eshet le
(Rovat: Oroszország és a Naprendszer - 2012.01.01 08:15.)

A szerencsétlen kimenetelű orosz Mars-küldetés a hónap közepén érhet teljesen véget, amikor a Föld körüli pályán ragadt űrszonda túl alacsonyra kerülve belép a sűrű légkörbe.

A Fobosz-Grunt megsemmisülését most január 14-15 körülre jósolják, plusz-mínusz öt napos hibával. Az űreszköz a legújabb számítások szerint nem enyészik el teljesen a légkörben, mintegy húsz-harminc darabja elérheti a felszínt is. Ez persze nem jelenti azt, hogy feltétlenül személyi vagy anyagi kárt okozna. Ennek rendkívül kicsi a valószínűsége, ahogyan az tavaly, először az amerikai UARS majd a német ROSAT műhold irányítatlan visszatérése alkalmával is bebizonyosodott. Mindkét kiszolgált műhold – legalábbis ami megmaradt belőlük – Föld legnagyobb részét borító óceánok vizében végezte.


Így végzi majd a Fobosz-Grunt. (Fantáziakép: Michael Carroll)

A november 9-én startolt Fobosz-Grunt össztömege tekintélyes, mintegy 14 tonna. Ebből kb. 7,5 tonnát tesz ki az a hajtóanyag, ami megmaradt. Ezzel kellett volna eljutnia a Marsig, de a hajtómű nem indult be. Az előrejelzések alapján a mérgező aszimmetrikus dimetil-hirdazin (UDMH) és nitrogén-tetroxid üzemanyag semmiképp nem jut el a felszínig. Az alumínium-ötvözetből készült tartály ugyanis nem bírja ki épségben a légköri fékeződéskor keletkező hőt, mintegy 100 km magasságban ki fog lyukadni. Ez lényeges különbség ahhoz a 2008-as esethez képest, amikor egy irányíthatatlanná vált amerikai kémműholdat (US-193 vagy NROL-21) végül egy hadihajóról indított rakétával, még a Föld körüli pályáján megsemmisítettek. Tartottak ugyanis attól, hogy a titánból készült, strapabíróbb tartályában levő, alig fél tonnányi hidrazin lejuthat a felszínre. Ez lakott területre esve kárt okozhatott volna.

A Fobosz-Grunt leérkező darabjainak teljes tömege 200 kg-nál is kevesebb lesz. Hogy pontosan mikor és hol esnek le, azt lehetetlen előre kiszámítani. A többé-kevésbé egyben megmaradó darabok között biztosan ott lesz az a visszatérő egység, amelynek eredeti feladata a Mars Phobos holdjának felszínéről származó talajmintát kellett volna visszahoznia a Földre. Ezt a kapszulát ugyanis éppen a légkörön át való visszatérésre tervezték, hővédő burkolattal látták el. A tartályban, egy pici henger belsejében kaptak helyet az amerikai Planetary Society által szervezett kísérlet (Living Interplanetary Flight Experiment, LIFE) „résztvevői”. Az élő mikroorganizmusok Mars közelébe juttatásával és visszahozatalával azt szerették volna megfigyelni, hogy túlélhető-e egy ilyen bolygóközi utazás, vagyis működőképes lehet-e a pánspermia elmélete. A lezuhanás szempontjából fontos, hogy a jégkorongnál is kisebb tartályban levő élő szervezetek még a henger sérülése esetén sem veszélyesek az emberre.


Ilyen a Fobosz-Grunt visszatérő kapszulája. A kép az űrszonda felbocsátást megelőző ejtési kísérletek alkalmával készült. A Phobos talajmintáját hozó egységnek ejtőernyő nélkül kellett volna visszatérnie Kazahsztánba. (Kép: Roszkoszmosz)

Felmerült még, hogy az egyik fedélzeti tudományos műszerben, a német gyártású MIMOS-2 miniatűr Mössbauer-spektrométerben radioaktív kobalt-57-es izotóp van. Ennek mennyisége ugyanakkor rendkívül kicsi, 10 mikrogrammnál is kevesebb, így elhanyagolható annak az esélye, hogy ha le is jutna a felszínig, akkor is bármi bajt okozna. A gamma-sugárzást kibocsátó spektrométer a Phobos talajának anyagi összetételét vizsgálta volna, ha eljutott volna odáig. (Hasonló műszereket a NASA Spirit és Opportunity marsjárói is vittek magukkal.)


Ralf Vandebergh mesteri asztrofotóin az Európa fölött elrepülő Fobosz-Grunt, 2011. december 28-án (Kép: Ralf Vandebergh / ralfvandebergh.startje.be)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024