Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Holdi együttműködés
(Rovat: Orosz űrtervek, Kína a világűrben , Távoli világok kutatói - 2019.10.14 07:15.)

Oroszország és Kína közösen tervezi a Hold kutatásának folytatását.

Az első sima leszállást a Holdon 1966-ban hajtotta végre a szovjet Luna–9 szonda, amely elsőként közvetített a Hold felszínén készített képeket. Ezután a Szovjetunió egy évtizeden át folytatta a Hold kutatását, de miután az első emberes holdraszállásért folyó versenyben lemaradtak, 1976, vagyis a Luna–24 sikeres küldetése után sem a szovjetek, sem később Oroszország nem tért vissza a Holdra.


Az első sikeres sima leszállást a Luna–9 szovjet szonda hajtotta végre a Holdon 1966-ban, amikor ezt a képet készítette a leszállóhely környékéről. (Kép: NASA National Space Science Data Center)

Sőt csaknem négy évtizeden át egyetlen ország sem tartotta fontosnak a sima leszállást a Hold felszínére, míg végül 2013 végén a kínai Csang’e–3 vetett véget a hosszú szünetnek, majd a sikeres kínai küldetések idén a Hold túlsó oldalán a Csang’e–4 leszállásával folytatódtak.

A Csang’e–4 fedélzeti kamerájának felvétele a sikeres sima leszállás utolsó perceiről. (Forrás: Space.com / footage courtesy: CSNA/CLEP / produced & edited by Steve Spaleta)

Kína magától értetődően ambiciózus holdprogramja folytatását tervezi, jelenlegi terveikben négy küldetés szerepel. A Csang’e–5 jövőre indulhat, és a tervek szerint első kínai szondaként talajmintát hoz a Holdról. A 2023-ra tervezett Csang’e–6 ugyancsak talajmintát hoz, de a Hold déli sarkvidékéről. Utóbbi terület alaposabb kutatását a Csang’e–7 végezheti el, a következő küldetés pedig már egy állandó tudományos kutatóbázis létesítésének előkészítését szolgálná.


A Jütu–2 holdjáró a Von Kármán-kráterben a Csang’e–4 leszállóegység által készített felvételen. (Kép: CNSA)

Az orosz Hold-terveket a közelmúltban Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője tekintette át. Eszerint 2024-ben orbitert állítanának Hold körüli pályára, 2028-ban anyagmintát hoznának a Holdról, 2029–30 körül pedig orosz űrhajósokkal folytatódna a Hold kutatása. Szeptemberben Rogozin és kínai kollégája, Csang Kocsien (Zhang Kejian) a Roszkoszmosz közleménye szerint megállapodtak abban, hogy összehangolják a Hold kutatására irányuló erőfeszítéseiket. Közös adatközpontot hoznak létre egy-egy végponttal mindkét országban, amelyben a Holdra és a távolabbi világűrre vonatkozó kutatási eredményeiket osztják meg egymással. A megállapodás értelmében a Luna–26 orosz orbiter segít biztonságos leszállóhelyet keresni a Csang’e–7 leszállóegysége számára. Mindkét űreszközre a másik országban készülő tudományos műszerek is felkerülnek, amennyiben azt a tudományos program tervezése során előnyösnek ítélik.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024