Fegyeracija: orosz űrhajó készülőben
(Rovat: Orosz űrtervek - 2018.08.29 11:15.)

Második évtizede folyik Oroszországban a veterán Szojuzokat majdan felváltó emberes űrhajók fejlesztése. Legkorábban 2022-ben mutatkozhat be a Fegyeracija.

Augusztus elején a gyártó Enyergija cég honlapján arról számoltak be, hogy új tesztsorozatba keztek a készülő Fegyeracija (Федерация, magyarul szövetség, együttműködés, föderáció) űrhajó kezelőberendezéseivel kapcsolatban. Mivel a Fegyeracija feladata emberek szállítása lesz a világűrbe, a fedélzeti rendszerek űrhajósok általi kezelésének módja és a kijelzőkön megjelenő információ formátuma alapvető fontosságú a fejlesztések során. A próbák során minden szóba jöhető, a jövőbeli űrhajó számára tervezett repülési fázisra sort kerítenek, a pályára állástól a dokkoláson át a Hold felé vezető útig. A most kezdődött és az év végéig tartó munkafolyamat végén a szakemberek részletes technikai ajánlásokat fogalmaznak meg a fejlesztők számára a Fegyeracija kezelőrendszerével kapcsolatban. Az Enyergija, a vezető orosz rakéta- és űripari társaság a Roszkoszmosz állami vállalat elsődleges szerződő partnere az emberes űrrepülési programban.

(Kép: RKK Enyergija)

Az űrhajófejlesztés még egy közös európai–orosz tervre (CSTS, Crew Space Transportation System) vezethető vissza, amelynek kezdeti tanulmányai 2006-tól 2008-ig tartottak. Az együttműködés azonban végül meghiúsult ezen a téren. Az oroszok úgy döntöttek, hogy 2009-től saját erőből folytatják a munkát, az űrhajó ekkor PPTS (Prospective Piloted Transport System) futott. Az idők folyamán mind a műszaki specifikációk, mind az indításra tervezett hordozórakéta típusa többször változott. Mielőtt a majdani űrhajó 2016-ban a Fegyeracija nevet kapta, PTK NP néven volt ismert a fejlesztés, az orosz rövidítés új generációs emberes űrhajót takar.

A Roszkoszmosz legutóbbi, 2017 szeptemberében publikált elképzelései szerint a Fegyeracija űrhajó férőhelyeinek száma 4 lesz. A Föld körül keringve autonóm működési ideje 3 napra korlátozott, de egy űrállomáshoz csatlakozva egy évig is eltart a „szavatossági ideje”. Az űrhajósokon túl alacsony Föld körüli pályára 500 kg hasznos terhet hozhat és vihet, Hold körüli pályára ez 100 kg. Holdi pályán akár 10 napig is repülhet önállóan, ilyenkor indítási tömege 20 tonna lesz. Az űrhajó hossza 6,13 m, legnagyobb átmérője 4,47 m, hermetizált térfogata 17 köbméter. Napelemtábláinak fesztávolsága 13,9 m.

A Fegyeracija tervezett részegységei a 2016/2017-es állapot szerint. (Kép: Anatolij Zak / russianspaceweb.com / RKK Enyergija)

Legutóbb 2017-ben történtek jelentős változások a tervekben. A Roszkoszmosz ekkor határozta el, hogy a startokhoz az Angara-5P helyett inkább Szojuz-5 rakétákat használnak majd, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ha minden a mostani elképzelések szerint marad, akkor a Fegyeracija kezdetben még a kazahsztáni Bajkonurból indul majd, a nehézrakéta csak később lesz kész a távol-keleti Vosztocsnijból történő indításokra. A bemutatkozó, még űrhajósok nélküli, automata üzemmódban végrehajtandó repülésre legkorábban 2022-ben kerülhet sor, az első emberes repülés 2023-ra várható. De tekintettel a hátra levő hosszú évekre, a fejlesztés eddigi tempójára és a pénzügyi problémákra, nem lenne meglepő, ha egy-két éves késéssel vehetnék csak használatba a mostani Szojuzokat felváltó új orosz űrhajót.

Fantáziakép a készülő orosz Fegyeracija űrhajóról. (Kép: RKK Enyergija)