Már Bajkonurban az orosz rádiócsillagászati hold
(Rovat: Orosz tudományos műholdak, Távoli világok kutatói - 2011.06.29 07:15.)

A tervek szerint július 18-án végre indulhat a RadioAstron, amelynek előkészületei – magyar vonatkozásokkal is – hosszú évtizedekig tartottak.

A Fregat-SB végfokozattal felszerelt Zenyit-2SB rakéta startja nagy nap lesz a Nyikolaj Kardasov akadémikus (Űrcsillagászati Központ, Lebegyev Fizikai Intézet, Orosz Tudományos Akadémia, Moszkva) vezette kutatócsoport számára, akik egészen 1982 óta tartó szívós, többször reménytelennek tűnő munkával érték el, hogy a Föld körüli pályán kinyíló, 10 m-es átmérőjű rádióantennát magával vivő műhold végül elkészüljön. Ez egyúttal az orosz tudományos űrkutatás újjáéledésének is az előjele lehet, hiszen az elmúlt időszakban sajnos nem bővelkedtünk ilyen jellegű űrprogramokban.

A RadioAstron makettje mellett ismerkedik a programmal Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök.

Az angol szakirodalomban RadioAstron néven szereplő űreszközt az orosz elnevezés szabályos magyar átírásával Ragyioasztronként kellene írnunk, de inkább maradunk az elterjedt angolos változatnál. A név a rádiócsillagászatra utal, a mesterséges hold ugyanis ilyen megfigyeléseket végez majd. Méghozzá nem egyedül, hanem nagy földi rádiótávcsövekkel összehangolt módon. A Földön ezt a technikát nagyon hosszú bázisvonalú interferometriának (Very Long Baseline Interferometry, VLBI) nevezik; ha űrbeli antenna is csatlakozik a hálózathoz, akkor pedig űr-VLBI-nek. A technika lényege, hogy az egyszerre ugyanazt az égi rádióforrást megfigyelő rendszer szögfelbontása megtöbbszöröződik, mert ebből a szempontból nem az egyedi antennatányérok átmérője, hanem a köztük levő távolság (a bázisvonal hossza) számít. Ha pedig az űrbe telepítünk egy antennát, a leghosszabb bázisvonal a Föld átmérőjét is meghaladhatja.

Az első űr-VLBI célra készült hold az 1997-ben indított japán HALCA volt (annak a programnak a tervezése egyébként később indult, mint a RadioAstroné). A hamarosan indítandó orosz űr-VLBI műhold egyik különlegessége, hogy igen magas és elnyúlt pályája révén még annál is sokkal hosszabb bázisvonalakat, s így még jobb szögfelbontást tudnak vele elérni. Az orosz űr-VLBI műhold négy frekvencián (0,3, 1,6, 5 és 22 GHz) végezhet majd méréseket, földtávolban majdnem 400 ezer km-es (!) földi-űr bázisvonalakon.

A már kész RadioAstron, először becsukott, majd kinyitott antennával, még a Bajkonurba való szállítás előtt, a gyártó Lavocskin cég Moszkva melletti szerelőcsarnokában.

A műholdra a parancsokat két oroszországi földi állomásról (Medvezsnoje Ozero és Usszurijszk) továbbítják majd. Követőállomásokra is szükség lesz, hiszen a nagy mennyiségű mérési adatot valós időben kell lesugározni a fedélzetről. (A lefedettség javítására további, Oroszországon kívüli követőállomások bevonásáról is folynak egyeztetések.) Az interferenciát a műholdról jövő és a követőállomás(ok)on felvett, valamint az együttműködő földi rádiótávcsöveknél rögzített adatok együttes visszajátszásával utólag, számítógéppel állítják majd elő. A fő követőállomás a Moszkva közelében levő Puscsino lesz. A start utáni első hónapokban a bonyolult rendszer tesztelésére kerül sor. Utána a kezdeti mérésekben az alábbi földi rádióteleszkópok vesznek majd részt: Arecibo (Puerto Rico), Badari (Oroszország), Effelsberg (Németország), Green Bank (USA), Medicina, Noto (Olaszország), Szvetloje, Zelencsukszkaja (Oroszország).

Az indításra előkészített űreszköz érkezése a kazahsztáni Bajkonurba, június 24-én. (Képek: Lavocskin Egyesülés)

A start előtti, rövidesen kezdődő cikksorozatunkban bemutatjuk a RadioAstron ötletének, megépítésének kalandos és hányattatott történetét. Benne külön hangsúlyt kap az 1980-as és 90-es évek fontos magyar szerepvállalása. A cikkek összeállításához Dr. Fejes Istvánnak, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma (KGO) korábbi vezetőjének eddig publikálatlan személyes visszaemlékező írásait is felhasználjuk. Ő, mint a magyarországi űr-VLBI kutatások kezdeményezője és irányítója, sajnos már nem érhette meg a RadioAstron felbocsátását, nemrég elhunyt. A sorozattal így Fejes István emlékének is szeretnénk adózni.

A hamarosan olvasható első részben röviden bemutatjuk, mit is csinál majd a RadioAstron.